Ez ma már olyan nap volt, amikor lett volna kedvem bevackolódni az ágyamba téli álmot aludni. Már el is felejtettem, milyen érzés fázni, meg milyen az, hogy délután kettőkor olyan sötét van, mintha már esteledne. De most megkaptam az emlékeztetőt, és máris tudom, hogy semmi nem változott ezzel kapcsolatban, még mindig utálom.
Erik leletét van valami, amit találtak (nyilván nem véletlenül fáj neki), nem sikerült megfejteni mindent, de az azért biztosnak tűnik, hogy a szalagjai épségben vannak, porcleválás nincs. A többit meg majd az orvos megmondja valamikor.
Szerencsére holnap már péntek van, munkailag legalábbis. Az még nem derült ki ma sem, hogy olyan péntek lesz e, mint egyébként, és csak kettőig kell lenni, vagy azért ennyire nem dőzsölünk. De majd meglátjuk. Bármilyen megoldást el tudok fogadni, de persze jobban örülnék a kettőkor hazajövős változatnak.
Ez tényleg már ilyen kuckós nap volt, Dius, bár mi sem kuckóztunk sajnos, de én is kellőképpen nem szeretem már ezt az időt...
VálaszTörlésDe jó, hogy Eriknél a szalagok és a porc rendben van, bízom benne, hogy ami van a lelet szerint, az gyorsan meggyógyítható!