Úgy várom már a holnap délutánt, mint a messiást. Végre, amikor majd fél háromkor eljövök a munkából, két napig nem kell mennem. És végre remélhetőleg újra lesz elég energiám arra, amire a héten hiába szerettem volna, hogy legyen. Épp csak a tűzoltásra maradt. Agyalok is rendesen, mit és hogyan kéne csinálnom, hogy energiám is legyen elég, meg meg is legyen mindig minden, amit szeretnék. A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha egyszerűen nem huszonnégy óra lenne egy-egy nap, hanem legalább harminc. Azzal már lehetne mit kezdeni. :)
Azért igyekszem nem túlzó elvárásokat támasztani magam elé a hétvégére, mert ha nem jön össze minden, akkor majd csalódott leszek, és morgok mindenkivel, mint az a bizonyos bolhás kutya.
A holnap délután meg mindjárt itt lesz. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése