Boldog Karácsony

Előrebocsátom, hogy én, aki általában a szavak embere vagyok, ezt a mai Szentesténket nem leszek képes igazán átadni. De azt is előrebocsátom, hogy ha volt is valaha némi fogalmam róla, hogy mit is jelent a boldogság ezen a napon, vagy hogy mekkora boldogság is valakinek örömet szerezni.. az még csak köszönőviszonyban sincs azzal, amit átéltem.
Nyilván az idei karácsony mindenképpen különleges, mert ez az első itteni karácsonyunk. Már ez önmagában egy óriási ajándék, ahogy ezt Patrik a maga kis "beszédében" megfogalmazott, amit akkor mondott el, mikor már mindannyian a fa előtt álltunk. Már attól, amit mondott könnyek szöktek a szemembe. Azt mondta, azért is nem kért semmit karácsonyra, mert úgy gondolja, hogy ez már egy óriási ajándék, hogy itt lehetünk, és hogy mennyire jól összekovácsolt bennünket, hogy mindezt együtt csináltuk végig, közösen dolgoztunk meg érte, és ezt még akkor is így gondolja, ha azért menet közben voltak viták és veszekedések is. Ezek után következett az ajándékbontogatás.
Roli kapta a kezébe először a Balázs által gondosan becsomagolt ajándékot, majd sorban mindenki. Patriké jó nagy doboz volt, szerintem elképzelése sem volt róla, hogy mi is lesz benne.. és egy pillanatra mindenki meg is állt a bontogatással, mert abban a pillanatban, ahogy Roli kibontotta a csomagot, felsikított, és már zokogott is örömében. Nem tudom leírni.. fantasztikus pillanat volt látni ezt a felhőtlen örömöt, mert egyáltalán nem számított rá, hogy kap egy telefont. Egy saját telefont, ahogy írta azon a bizonyos listán. Csak néztük, én persze sírtam vele együtt, és még most is könnybe lábad a szemem, ahogy visszagondolok rá. Aztán Patrik is végzett a bontogatással. Ő nem sírta el magát, de látszott rajta is a meghatottság, és az a vegytiszta, mindentől mentes öröm, ami egy tizenhét évesnél már igen ritkán látványos. Elnémult egy-két pillanatra, majd nem is tudom mit mondott utána.. de láttam, hogy ő sem számított tényleg semmire azon túl, hogy múlt hét végén együtt megvettük a ruhákat, és nem olyan régen az ő telefonját is lecseréltük. Még a beköltözésünk utáni napokban volt az a kérése, hogy majd amikor egyszer belefér, és úgy adódik, lehetne e, hogy neki is legyen egy laptopja, vagy valami számítógépe, mert a közös gép Erik szobájába került, és igen nehézkes osztozni rajta most már. Most adódott úgy, hogy megkapja. Nem kizárólagosan az övé, mert ez is közös használatú lesz, amit természetesen el is fogadott rögtön.
Erikről azt gondoltam, hogy csalódott lesz, ő egy controllerrel lett gazdagabb. De nem.. egy fikarcnyit sem zavarta, hogy a testvérei ezúttal jóval "nagyobb" ajándékot kaptak, mint ő. Örült a saját dolgainak. :)
Ezek után egyébként jöhetett volna maga Grincs is, már nem tudta volna elrontani.. de a vacsora is jó hangulatban telt, ezúttal anyukámék és a sógorom vacsorázott nálunk. Balázs rengeteget segített, ami jól is jött, mert addigra, mire ott tartottunk, hogy neki kell állni sütni a halat, már kicsit el voltam veszve.

Nem volt még soha ilyen boldog a karácsony nálunk. Remélem, hogy mindenki hasonló boldogságban ünnepel.