Még nem nagyon rázódtam vissza a dolgozós hétköznapokba, és ennek az az oka leginkább, hogy egy kicsit sem akarok most ott lenni. Egész máshol járok gondolatban mindig, sajnálom azt az időt, amit nem tudok azzal tölteni, hogy otthon pakolásszak, rendezkedjek. De majd szépen alakul ez, más lesz, amikor már oda megyünk haza, bár biztos, hogy nem szívesen megyek majd el otthonról. :)
Emiatt, vagy ki tudja mi miatt nem is vagyok egy kedélybajnok ma, nem is volt kedvem semmihez..
Egy csomó mindenen jár az agyam egyébként, felesleges dolgokon is. Pedig nem kéne, hogy agyaljak. Mindig úgyis úgy van minden, ahogy lennie kell.
Biztos, hogy emiatt! Mikor mi tavaly átalakítottuk a házat ugyan ezt éreztem és érzem folyamatosan, hogy semmi kedvem sincs elmenni otthonról és olyan szívesen vagyok a négy fal között, mindig valamit szépíteni, igazítani rajta. :)
VálaszTörlés