A hóvége

....ami teljesen páratlan és egyedi módon éppenséggel most hóeleje lett. Na ne is kérdezzétek... bár szerintem mindenki megtapasztalta valamilyen formában.
Én tök gyanútlan voltam egész nap, mert dolgoztam, és mivel mobilbankos sms-t sem kapok sosem (azért elárulom, ez már önmagában egy jó dolog ám) meg is maradtam ebben az állapotban. Majdnem.
De kezdjük ott inkább, hogy ma reggel, miközben mentem dolgozni eszembe jutott, hogy amikor én iskolás voltam (és még nem volt olyan, hogy őszi szünet) akkor ezen a napon volt a Takarékosság Világnapja. És ilyenkor mindenkinek kötelező volt venni takarékbélyeget abba a gyűjtőbe. Emlékeztek még rá?

Minden évben megtelt legalább egy ilyenem, és nagyon büszke voltam rá. Voltam annyira jó gyerek, hogy általában mehettem az otp-be Zsóka nénivel, amikor vitte ezeket, és arra is irtó büszke voltam, mert az olyan fontos dolognak tűnt. Mármint ilyet intézni.
Azt már teljes homály fedi, hogy végül mi is lett ezeknek a takarékbélyegeknek a sorsa, mármint hogy kaptunk e érte valamikor pénzt, vagy mittudomén. (Balázs már alszik, őt sem tudom megkérdezni) Szóval, ha valaki emlékszik még rá, hogy is volt ez, feltétlenül ossza meg velem, jó?




Aztán így az ilyen gondolataim után belevetettem magam a munkába. Najó, tíz órakor még csak olyan éppenhogy, nem akartam túlzásokba esni, meg egyáltalán.. de aztán egyre nagyobb ámulattal figyeltem, hogy a buszmegállóba mindig többen érkeznek hatalmas megpakolt szatyrokkal, szemmel láthatóan nagybevásárlást tartottak. Az első pár ilyennél még nem volt gyanús, mert megállapítottam, hogy már megint előadják a "négy napos hétvége előtt éhen halunk" műsorszámot. Aztán, mikor már nálam is jó sokan voltak, és konkrétan délután kettőig annyi volt a forgalom, mint máskor három nap alatt, az már több volt, mint gyanús. A buszmegállóba csak érkeztek a tömött szatyrosok, irtó gyanús volt. Füleltem a rádiót, hátha lemaradtam valamiről, és valami természeti katasztrófa közeledik (erről jut eszembe, Ti, akik az Egyesült Államokból olvastok, ugye mindenkivel minden rendben, és elkerült benneteket Sandy?) és fel kell készülni rá, de semmi ilyet nem mondtak.
Aztán lassan eszméltem. Mert tegnap váratlanul Balázs pl. fizetéselőleget kapott. Nem kértük, csak úgy jött. Őrülten hálás vagyok érte, hogy éppenséggel nem is számított, jött vagy nem, mert jelen pillanatban nem lett volna rá szükség. Aztán reggel anyám mondta, hogy elutalták a fizetésüket. Úgyhogy mire megszámoltam a hihetetlen összegű mai bevételt, már kilogikáztam, hogy minden bizonnyal utaltak családi pótlékot is. Meg akkor a közszférában dolgozók fizetése is megérkezhetett ma. Meg még ki tudja kiké... de minden jel arra utalt, hogy jó sokaké, mert amikor még beszaladtunk a boltba holnapra kaját venni, hosszú tömött sorokban verekedtek a frissen sült kenyérért  álltak mindenhol dugig pakolt bevásárlókocsival.
Egyrészt értem a logikát, vagyis inkább a segítségnyújtást a gesztus mögött, hogy mindenki megkapta ma a járandóságát. (mondjuk itt jegyzem meg kaján vigyorral az arcomon, hogy én természetesen sem fizetést, sem előleget nem kaptam) Másrészt roppant furcsa, és úgy éreztem, muszáj megörökítenem, hogy fennmaradjon az utókornak.
Volt olyan 2012-ben, a válság és a különadók évében, hogy a hónap utolsó napja volt a következő hónap első napja. :) Jól hangzik. :) Csak aztán ne legyen belőle rendszer, mert akkor el fogunk bukni minden évből 12 napot.