Ma reggel még úgy keltem, hogy jó, hát továbbra is itt van ez a fura érzés a torkommal, de semmi több, hátha nem is lesz ebből semmi. Nem éreztem azt, hogy akár beteg is lehetnék. Igaz, szokatlanul jól esett a meleg kávé, de még ezt is sokkal inkább annak tudtam be, hogy amúgy nagyon hideg volt. Elmentem dolgozni, és ott is minden a szokásos mederben zajlott. Nagyjából tizenegyig. Amikor egyik pillanatról a másikra már nem volt ott a furcsa érzés a torkommal, de helyette alig volt hangom, és dugult az orrom. Alig másfél óra múlva már biztos voltam benne, hogy ez a hét utolsó munkanapja, mert percről percre ramatyabbul voltam, és eddigre már leginkább ágyban fekve lett volna jó. Kitartottam azért majdnem fél négyig, de alig vártam, hogy már indulhassak kifelé.
Amúgy "csak" egy megfázás szerű valami, de most erre nem számítottam, így jól le két vállra is fektetett. Pár nap, és újra a régi leszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése