2016. jan. 15.

11

A legkisebb éveinek száma is úgy kezdődik mától már, hogy tizen.. Szerencsére még csak épp egy van mögötte, ami azért megnyugtató egy kicsit, mert egyébként szörnyű, hogy ilyen gyorsan elszaladtak ezek az évek.
Ő az, aki a legintenzívebb gyerekünk minden tekintetben. Mellette nem lehet unatkozni, soha, egy percre nem is hagyná. Beszél, mesél, ötletel folyton. Kérdez, mutat, kitalál mindenfélét. Vagy épp esik-kel, botladozik, és halálra sértődik, amikor valaki kineveti. Komoly fiatalember egyébként, aki órákat képes eltölteni a tükör előtt, hogy "belője" a haját, de ugyanígy órákat képes eltölteni azzal is, hogy az unokahúgával legózzon. Néha nagyon idegesítő is ez az intenzivitása, és roppant fárasztó is tud lenni, és újabban sajnos elég sokszor mondjuk neki, hogy "Jajj, Roli, hagyjál már."
A tanulás nem esik nehezére, de még mindig nagyon vigyáz arra, hogy túl sok energiát ne fektessen bele. Leckét írni kifejezetten utál, minden hétvégén órákat képes eltölteni vele, mert közben mindent csinál, csak azt nem, amit kéne.
Újabban kigömbölyödött, de nem szabad neki mondani, mert erre is megsértődik. Nyilván épp növés előtt áll, és telítődik. :)
142 cm és 41,5 kg. 38-as bakancsa és tornacipője van, amin én magam döbbentem meg a legjobban. Már nem kisfiú, de még pont úgy tud sírni, mint egy kisbaba, ha bánatos, vagy szomorú. Ha fáradt, pont olyan hisztis, mint én. Egyébként meg pont olyan öntudatos és céltudatos, mint az apja. A testvérei közül Erik áll közelebb hozzá, Patrikkal elég sokat harcolnak.

Sok minden eszembe jutott ma erről a tizenegy évről. Csupa mosolyogtató emlék, rengeteg boldog pillanat. Annyira jó, hogy Ő is itt van nekünk. :)

10 megjegyzés: