2012. nov. 10.

Más is?

Már valamelyik este, mikor lefeküdni mentem gondolkodtam ezen. Aztán másnap megint bevillant a gondolat, és utána már napközben is. Úgyhogy most már akkor írok erről is, ha már ennyit motoszkál itt körülöttem.
Nagyon sok minden van, amit mindig ugyanúgy csinálok. Mint valami programozott robot. A legszembetűnőbb talán az esti rituálé, valószínűleg azért ez, mert olyankor már teljesen egyedül vagyok, és így aztán ha akarom, ha nem, még oda is figyelek magamra.
Minden este ugyanúgy zajlik. Megírom a blogbejegyzést, aztán elszívok egy cigit. Addig kifolyik a fürdővizem, és bevonulok a könyvemmel. A kádban töltött idő nem állandó, mert ha jó a könyv, akkor gond nélkül elvagyok ott akár egy órát is, ha kevésbé, akkor is minimum fél óra. A kádból kiszállva megtörölközöm, felveszem a pizsimet. Kimegyek a konyhába, felteszek egy kávét reggelre (nem szeretjük a friss kávét), amíg az lefő, addig kikészítem Balázs reggelijét. Aztán bejövök a szobába, előkészítem a gyerekek ruháit reggelre, szigorúan a kanapé bal oldalára Erikét, középre Roliét, jobb oldalra Patrikét. Kikapcsolom a kávéfőzőt, megmosom a fogam, elszívok még egy cigit. (erről lesz a legnehezebb lemondani, mert a mentolos fogkrém ízével nagyon jó cigizni) Aztán fogom a telefonokat, a pénztárcámat, megnézem, hogy bezártam e az ajtót. Ha kell, ilyenkor még elindítom a mosogatógépet, aztán lekapcsolom a konyhában a lámpát, és bejövök. Itt még utoljára rápillantok az email-ekre, majd kikapcsolom a gépet. Kinyitom a gyerekszoba ajtaját, lekapcsolom a lámpát, és felmegyek a galériára. Ahol a tévét lehalkítom, a távirányítókat elhelyezem a két ágy között, és lefekszem. Azonnal a jobb oldalamra fordulok, és általában öt percen belül alszom.
Ezen kívül még egy csomó mindent csinálok teljesen ugyanúgy mindig. Megvannak az automatikus mozdulataim, amitől ugyan csukott szemmel is boldogulok bármikor abban a helyzetben, de igen könnyen meg lehetne tréfálni mondjuk ha valaki összekeverné a kakaóporos tartót a sótartóval (mert amúgy egyformák). De még teregetni is mindig ugyanúgy szoktam. Meg mosogatni is. Mindig legelőször a poharak. Akármekkora hegy is van, a poharakat el kell mosogatnom legelsőnek. Még akkor is, ha két korty vizet ittak belőle.
Azt nem tudom, hogy ez mennyire normális, vagy épp mennyire nem. Ti is vagytok így?

8 megjegyzés:

  1. Kellenek a ceremóniák, rituálészerűen végzett cselekvések. Kellemesebbé lesznek a monotóniák. Azt hiszem. Éppen nem így mint te- mert nincs mosogatógép, nem cigizem,és zuhanyzófülkénk van:), de azért igen, a napnak bizonyos szakaszaiban mindig ugyanúgy cselekszem. Ez a rutin...
    Adnak ezek a dolgok egyfajta biztonságérzetet. Nekem egy a bajom: ha valamiért nem tudok így eljárni, ha valami közbejön, képes vagyok összezavarodni, elveszíteni a fonalat...és akkor ideges vagyok. Jobb lenne spontánnak lennem, csakhát az nem ilyen könnyű.
    Én ma beszédesebb kedvemben voltam, bocsi a hosszúra nyúlt reakcióért :)
    Szép vasárnapot!

    VálaszTörlés
  2. Én "rutin kerülős" vagyok alapvetően, de jó volt olvasni ezt a bejegyzést, úgy elképzeltelek...
    Pohár ügyben meg egyetértünk, én dettó. :)

    VálaszTörlés
  3. Nálam a reggelek hasonlóak, arról az egyedül töltött 1 óráról nem tudok lemondani, inkább hajnalban kelek...

    VálaszTörlés
  4. Nekem nincsenek rituáléim. Mindig borulna. De a reggeli morcisságom....az esti, legyen a konyha rendben, bár hétvégén, mert van hogy nem én vagyok az utolsó aki felemegy aldni, így van néha tányér pohár elől.De sütni, főzni, megy minden mérleg nélkül. A fürdőszoba takarítás is egy séma szerint van nekem "kitakarítva" Lenne különben nekem is sokkal több, de én már leszoktam, sokmindenről. Ja és este legyen fölporszívózva, a nappaliban, mert utálok pizsamában, morzsában taposni..na ez már nem rutin, rögeszme...:-)))

    VálaszTörlés
  5. Júlia, örültem ennek a hosszabb verziónak. Engem is összezavar, ha nem tartom be a "sorrendet". :D
    Erika, végre egy hasonló pohármániás. :D
    Móni, hát ez nálam este van. Inkább fennmaradok, mert reggel nem tudok felkelni. :)
    Anikó, mérleg nélkül? Tejóég... lennének ám sütik nálam. :D

    VálaszTörlés
  6. Nálam is vannak rutinok. Kellenek is, különben a 3 kiskorúval nemigen jutnék egyről-kettőre akkor, amikor egyedül vagyok velük. Leginkább az esti rutin az, ami fontos és jó, mert ha nagyjából próbálunk követni egy menetrendet, akkor azt már Máté meg Milán is tudja, ismeri, és akár egyedül is elboldogulnak, ha kell.
    Úgyhogy szerintem ez normális, ne aggódj.
    Az esti rutin meg még arra is jó szerintem, hogy a tested-lelked is felkészüljön az éjszakára.

    VálaszTörlés
  7. Vannak, igen, vannak, de egy Szűznél ezek abszolút kikerülhetetlenek :)

    VálaszTörlés
  8. Bea, ha jól belegondolok, lehet, hogy a háromgyerekességnél kezdődött...

    Timi,ezek szerint egy Ikreknél is így van ez. :)

    VálaszTörlés