2012. okt. 8.

Leküzdöm a hétfőt

Megküzdöttem ma ezzel a hétfő-ellenérzésemmel. Kisebb-nagyobb sikereim voltak e téren, és akadtak kisebb-nagyobb Garfield-os visszaeséseim is, amikor azt morogtam magamban, na igen, mit is várhat az ember egy hétfőtől? De már múltkor is elhatároztam, hogy elegem van a hétfő-utálatból, úgyhogy szépen le fogom győzni. Amúgy is ilyen győzni akarós korszakomat élem, és hát menjünk biztosra, választottam egy olyat, amivel nagyot nem lehet bukni, mert hétfő minden héten van, és előfordulhat, hogy valamikor valami jó is történik. Amikor pedig ez megtörténik, akkor pedig majd jó sokszor előszedhetem, és emlékezhetek rá, és jól az eszembe véshetem, hogy az is hétfőn volt.
De nem könnyű ám megszeretni. Mert rögtön azzal a hatalmas hátránnyal indul, hogy két nap itthonlét után reggel időre kell kelni, mert menni kell mindenkinek a dolgára. Ez így, hogy reggel hatkor még sötét van, annyira nem esik jól. Viszont cserében megvan az az előnye mondjuk a péntekkel szemben, hogy ilyenkor még minden elő van készítve, mindenkinek a ruhája, tolltartója, minden aláírva (igen, eszembe jutott), úgyhogy lehet ráérősen is csinálni mindent.
A mai hétfő azzal is hátrányban volt, hogy reggel mindösszesen csak egy fok volt. Gondoltam rá, hogy kitárok ajtót-ablakot, ugyan jöjjön már be, ne árválkodjon odakint egymagában. Mert azért az nagy előny volt, hogy idebent akkor még 23 fok volt (nem, nem fűtünk még). Ha még odakintről az az egy is bejött volna.... :)
A legnagyobb hátránya a mai hétfőnek az volt, hogy egész nap dolgoztam. És ezt nem is sikerült átfordítanom semmivel, mert nem ott és olyat dolgoztam, amit igazán szerettem volna.
Ennek ellenére, ma, ezen a hideg hétfőn sokkal többet mosolyogtam, mint szoktam. Már csak azért is... mert a végén úgyis én fogok nyerni. De az a hétfőnek is jó lesz ám, ha szeretjük egymást. :D

3 megjegyzés:

  1. szerintem az egész földkerekeségen én vagyok az egyetlen, aki szereti a hétfőt!
    Mindenki furán néz rám.Pedig van magyarázatom rá.
    Hétfővel érkezhenek nagyon jó dolgok, egy egész hét áll mögötte :)
    Ha túléled a hétfőt, már a hétvége mindjárt itt van (ezt még közös sulink idején kezdtem el érezni,és azóta is bennem van).
    Csomó naptárban vasránappal kezdődik ám a sor (a hét).
    És én a vasárnapot nem szeretem, mert alapvetően az volt régen is a nagy rákészülés az érkező hétre "holnap kelni kell, menni kell" és ha már eljött a holnap (hétfő), akkor már az jött magától, de vasárnap megélni, hogy lesz holnap, szerintem félelmetesebb ám :):)
    Szóval én szeretem a hétfőt!
    Csatlakozz hozzám, ne csak egyedül legyek !! :)

    VálaszTörlés
  2. Egyetértek Euthymia-val, tekints a hétfőre úgy, mint valami új kezdete, új hét, új lehetőségek. Szegény hétfő sem rosszabb ám, mint a kedd vagy a többi nap:)csak pozitívan, tudod:)

    VálaszTörlés
  3. Én a hétfőben azt szeretem, hogy a gyerekek nagyon kifáradnak, így aztán korán lehet őket lefektetni, és utána miénk az este... :-)))

    VálaszTörlés