A tegnapi gyönyörű tavasz után abszolút azt gondoltam, hogy most már akkor ez így marad. Nos, nem így lett. Amit ugyan jeleztek előre át ezzel foglalkozók, csak hát azért reméltem, hogy áprilisi tréfa lesz, hogy majd mégsem úgy lesz. Na mindegy is, úgyis dolgoztam ma is.
Együtt mentünk reggel Erikkel, aki egyébként délutános volt a héten, ma azért jött reggel, hogy egy kollégája el tudjon menni szabadságra.
Különleges nap volt, hiszen ma lett 23 éves. Többször is azon kaptam magam délelőtt, hogy nézem őt, és csak pörögnek az emlékek arról a 23 évvel ezelőtti napról, amikor született. Ő az egyetlen gyerekünk, akiért nagyon aggódtunk a születése után, akinek a többiekhez képest nehezített pálya jutott már rögtön az első napjaiban is. Soha nem lehet elfelejteni azokat a napokat, azokat az érzéseket, és a határtalan megkönnyebbülést, amikor végre jöhettünk haza. Mindenki azt mondta, na vele aztán lesz bajotok, mert igazi rosszcsont volt, bármilyen hülyeségre rá lehetett venni. Nem lett igaz, mert nem csak bajunk nem volt vele, de nagyon könnyedén találtuk meg a hangot mindig vele. Az, hogy mostanra a munkahelyünk is ugyanaz, még egy plusz köteléket jelent, és tök jó látni őt ebben a felnőtt életében is.
Délután itthon már nem sok minden történt, Erik kívánságára a Burger King szolgáltatta az ebédet..
Most meg kezdődik a hosszú hétvége, ami nem mindenkinek lesz az nálunk, Balázs szombaton dolgozik majd.
Isten éltesse sokáig!
VálaszTörlés