Dius gondol... mit is?
A nap legjobb része az volt, amikor már kifelé jöttem a munkahelyemről. Elmentünk munka után megnéztük az egyik kollégánk házát. Nemrég költöztek be, már egy ideje mondogatja, hogy menjünk, nézzük meg. Szép nagy ház, rengeteg lehetőséggel és rengeteg olyan tennivalóval, amihez jó sok pénz kell. Fiatalok még, van idejük minden álmukat megvalósítani. Remélem hogy sikerül is majd.
Ez a korán sötétedés nem a barátom, nem szeretem, hogy már öt órakor este van.
Nem volt igazán pihentető az éjszaka, nagyon nehezen aludtam el, és nagyon sokszor voltam fent. Reggel meg kelni kellett időben, mert nyolcra jöttek a villanyszerelők, a külső kamerákat szerelték fel végre. Már jó ideje megvannak, ér eddig mindig húzódott ilyen -olyan okokból, de most már megvan az összes, működnek.
Amíg ők szereltek, addig én megcsináltam az ebédet, parmezános csirkemellet és fűszeres tarját krumplipürével.. Ebéd után elmentünk Patrikhoz, vittünk neki is ebédet, vittük a létrát, hogy a mennyezeti lámpában ki tudják cserélni az izzót. Sétáltunk egyet a környéken, íttak egy kávét, aztán elmentünk átvenni Erik monitorját a Duna Plázában. Még kicsit felmentünk Patrikhoz, beszélgettünk, és aztán indultunk haza.
Hazafelé beugrottunk Budaörsön a Sinsay-be, de nem vettem semmit. Tok sok helyen látom, hogy azt mondják, se innen, se a pepcoból nem tudnak úgy kimenni, hogy ne vegyenek egy újabb bögrét, vagy gyertyát, vagy tudomidénmit. Nekem ilyen gondom nincs, ha meg is nézem, nem érzek ellenállhatatlan vágyat egy újabb kacatért. Az meg, bármennyire is szeretem a karácsonyt, vagy inkább az adventi hangulatot, sosem izgatott, hogy ilyenkor karácsonyi mintás bögréből igyunk. De ugye kinej mi..
Nagyon sokat aludtam, de még mindig nem érzem azt, hogy kipihent lennék. Igazából nem is tudom eldönteni, hogy mi lenne az, amivel ezt el tudnám érni.
Emiatt nem volt túl sok tervem mára, pedig előzetesen, amikor hetekkel ezelőtt Balázs mondta, hogy ma délután csapatépítőre megy, volt egy csomó minden, amiről azt gondoltam, hogy na majd ezen a délutánon megcsinálom. A mosás és a szokásos hétvégi takarítás megvolt azért..
Most meg már megint csak arra vágyom, hogy minél előbb ágyba kerüljek.
Azt sajnos továbbra sem tudom mondani, hogy hű, milyen jó könyv volt, és valószínűleg az írónőtől sem nagyon fogok mást olvasni már.
Szóval ezt mindenkinek a saját véleményére bízom majd.
A munkanap ma szót sem érdemel, jót nem nagyon tudnék írni róla, rosszat nem nem szeretnék..
Munka után egy gyors bevásárlás következett, aztán először felmostam egy üveg köptetővel, utána négyszer igazi felmosóvízzel is. Nem éppen ez volt a terv délutánra, de hát ilyen is van.
Mindegy, mindezek után azért tartva magam az eredeti tervemmel, elmentem a könyvtárba, és szereztem magamnak új olvasnivalókat.
Az még mindig furcsa, hogy ma meccsnap van, és nem készültünk, nem indultunk hat körül, hogy biztosan időben odaérjink, bármilyen is a forgalom. Természetesen nézzük a tévében, és az a része nem annyira hiányzik, hogy most már jól fel kéne öltözni, és még akkor is fáznék egy kicsit. A többi minden más meg igen. Egészen más élmény ott a lelátón, mint itthon a kanapén.
De a lényeg, hogy jelen pillanatban két góllal vezet a csapatunk.
A másik jó hír, hogy holnap már péntek lesz.
Ma is volt dolgom bőven, és csak úgy repült az idő a munkában. Megvolt ma a könyvvizsgáló első köre, mindent rendben talált. Decemberben jön még, az idén így döntöttek a könyvvizsgáló cégnél.
Munka után ötre volt időpontom fodrászhoz,. Azon még mindig szívom a fogamat, hogy egy-egy ilyen alkalom majdnem háromszor annyiba kerül, mint az előző fodrásznál, de igazából annyival minőségibb minden, hogy még így is megéri.
Ma tök jó hatékony napom volt, és mindent meg tudtam csinálni, amit terveztem. Legalábbis munkaidőben. Itthon már ugyanezt nem mondhatom el magamról, bár nem volt semmi extra fontos dolgom.
Cserébe a hatékonyságért jó fáradt vagyok, és ma is rendetlenkedik kicsit a fejem is.
