Csütörtök

 A tegnap esti meccs után éjfélkor kerültem ágyba, és ma is hajnalok hajnalán kellett kelni. Nem volt őszinte a mosolyom. Már csak azért sem, mert ami miatt ma korán kellett menni, az nem kedvemre való dolog volt. 

Kettőre ügyvédhez kellett mennünk. Volt egy családi ingatlan ügylet, aminek ma pontut tettünk a végére. Mióta tudom, hogy meg kell ennek történni, már sokszor, sokféleképpen találtam magyarázatot mindenre. A lelkem jobbik fele próbál mindenkinek mentséget találni, de igazából én magam is tudom, hogy ez már nagyon régen el lett rontva, és a legkevésbé sem szólt senki részéről sem másról, mint hogy hogyan tudnak a másikkal kiszúrni. Az a mi szerencsétlenségünk, hogy ebbe a sztoriba szorosan beletartoztunk már így a végére. Lehet egyébként, hogy azért ebbe a családba születtem, hogy végre valaki ezeket a dolgokat elrendezze, és rend legyen itt. A lelkem belehalt kicsit, de nem számít, majd kiheverem. 

A korán kelés, a munka, és az ügyvédes sztori után már olyan voltam, mint egy zombi. El is aludtam, és nyolc előtt kicsivel ébredtem csak. Kb azt sem tudtam, hol vagyok és milyen nap van. Azért remélem este is tudok aludni, mert holnap megint korán indul a nap. 

Kupaderbi

 Ma nagyon korán kezdődött a nap, és ez már a hét további részében így lesz. Ma azért mentünk korán, mert Balázsnak amúgy is ötkor kezdődött a munkaidő, meg meccsre is mentünk, és ahhoz, hogy ebédeljünk itthon, megcsináljuk, amit szükséges, és oda is érjünk, a rendes munkaidő már későn ér véget. Szerencsére még szabad ilyet, hogy korábban megyek, és korán is jövök haza. Egyébként az tök jó ebben a korán kezdésben, hogy gyorsan telik a nap, és még egy csomó van belőle itthon is. 

Kicsit szkeptikusan mentünk a meccsre, annyi csalódás ért bennünket mostanában e téren, hogy már nehezen mertük hinni, hogy sikerül. A hangulat fantasztikus volt, derbihez méltó. Az eredménnyel pedig ma este elégedettek lehetünk, 3:1-re nyertünk, így mi jutottunk tovább a Magyar Kupában. 

Most pedig gyorsan megyek fürödni, mert már fél tizenkettő, és négykor megint kelni kell. 

Kedd

 Csak egy bármilyen nap is lehetne nap volt ez is. Reggel dolgozni mentem, délután vásárolni a napi zsemle, péksütemény ez -az dolgokat. Mindig van, ami éppen kifogy, és pótolni kell, úgyhogy nálunk nagyjából sosincs olyan, hogy minden van itthon. Már csak azért sem, mert minden átgondoltság ellenére is folyton lemarad valami. 

Az időjárással nem vagyok elégedett, nagyon szeretnék már felhőtlen eget, és olyan napsütést, ami jól felmelegíti a levegőt, amitől illatos, színes és vidám lesz minden. Azt a fajtát, amikor alig várja az ember, hogy kimozduljon egy jót sétálni. Ahogy néztem az előrejelzéseket, erre azért még várni kell, de az vigasztal, hogy már sokkal kevesebb várakozás van hátra, mint amennyin mat túl vagyunk. 

Érdekes hétfő

 Semmiképpen sem nevezhető szokványosnak az sem, hogy én magamtól ébredjek fel hajnali négy óra negyvenkor. Az meg aztán végképp nem, hogy amikor kijöttem mosdóba, akkor szembetalálkoztam Erikkel, aki már fel volt öltözve. Gondoltam is, hogy na, valami egészen különös időzónába kerültünk, mert mi ketten vagyunk a család hétalvói, akik arról híresek, hogy még az ébresztőre sem ébredünk fel. Ez ma így sikerült. El nem késtünk legalább. 

Az sem volt éppen szokványos, hogy egészen jól telt ez a nap. A nap is kisütött (naná, már dolgozni voltunk), folyamatosan volt tennivaló is egész nap, de szépen be lehetett osztani, nem kellett kapkodni semmivel. Ezt szeretem, amikor így van. Az üresjáratok is az agyamea mennek, meg a kapkodás is. 

Itthon is minden rendben, úgyhogy panaszra semmi okunk. 

Helló nyári időszámítás

 Ma reggel úgy ébredtem, hogy a falióra még a régi időt mutatta, a telefonon meg már az újat. Ilyenkor mindig jó, hogy a telefon automatikusan megteszi ezt az átállást, mert gondolkodnék egyébként hogy most akkor hogy is van. 

Ezen kívül egyébként nálunk nem nagyon szokott bezavarni az ilyesmi, simán működünk tovább az új időpontok szerint. Ez így volt a gyerekek pici korában is, meg most is. Egyedül az volt furcsa, hogy 19:20- kor még világos volt. De ezt hamar meg tudom szokni, igazából ez az időszámítás az, amiben én jobban tudok működni. 

Mondjuk ami a működést illeti, ott vannak hibás pontok, de ez meg köszönhető annak, hogy van bennem azért már bőven üzemóra. 

Ahogy pénteken, úgy ma is volt itthon Patrik, úgyhogy a héten kétszer is együtt ebédeltünk. Ma többfélét is főztem, hogy tudjon vinni is belőle (mondjuk ő nem így tervezte, de azért vitt belőle). Megoldja egyébként nélkülem is a mindennapi főtt ételt is, de nekem azért jobb érzés a léleknek, ha úgy megy haza, hogy tudom, most egy-két napig nagyon gondolkodni sem kell azon, hogy mit egyen. 

Délután megnéztük a Fradi meccset, de ez a mai is olyan volt, ami nagyon még a tévé előtt töltött időt sem érte meg. 

És ennyi volt a hétvége, holnap indul a verkli újra. 

Szombat

 Ma is megvolt az az alvásmenyiség, amivel pótoltam a heti hiányt. Szakadó esőre, és borzasztó fejfájásra ébredtem egyébként, úgyhogy annyira nem kezdődött jól ez a nap. Szerencsére rutinos fejfájós vagyok, így rögtön tisztában voltam vele, hogy ez most az a fajta, amivel nem szabad szórakozni, és a nehéztüzérséget kell bevetni, rögtön görcsoldóval megtámogatva a fájdalomcsillapítókat. Be is vált, alig háromnegyed óra múlva már túl is voltam S nehezén. Ha már így alakult, és főznöm sem kellett, akkor nekiálltam takarítani. Mire Balazs hazajött a munkából, már meg is voltam azzal, amit elterveztem. 

Együtt ebédeltünk természetesen. Délután nem sok mindent csináltunk, tévéztünk, pihentünk. Amikor végzett minden gép a ruhákkal, akkor még azokat is elpakoltam, bár itt nár kicsit nyűgös voltam. 

Holnap meg az a nap lesz, amikor az ember még fel sem ébred, máris késésben lesz. De legalább végre magunk mögött hagyjuk a téli sötétséget. Lassan remélhetőleg az időjárás is felzárkózik a naptárhoz. 

Könyves péntek

 Igaz történet alapján írt könyv. Bevallom, én sosem hallottam Duplessisről, és az ő irányítása alatt zajló borzasztó kegyetlenségről, amit az árva gyerekekkel szemben elkövettek. Ebben a könyvben betekintést nyerünk ebbe a kegyetlen világba, illetve a Kanadában fennálló angol -francia ellentetekről..

Nagyon jól megírt könyv, folyamatosan olvastatta magát, 

Ha nem lennék ilyen álmos, lehet, hogy még többet is írnék róla,de így csak annyit, hogy nekem nagyon tetszett, nagy hatással volt rám, mindenkinek ajánlom.