Még mindig a furcsa napok közé tartozott ez a mai is. Nem aludtunk valami jól a szállodai szobában (amúgy csak a történeti hűség kedvéért elmesélem azt is, hogy külön szobát foglaltak nekünk, mert eredetileg nem én mentem volna erre az útra, és csak a nevet változtatták meg), nem volt kényelmes az ágy sem, és a párna sem. Meg önmagunkhoz képest sok alkoholt ittunk este. Ennek megfelelően nem éppen kipihenten ébredtünk fél hatkor. Reggeli után kicsekkoltunk, és mentünk a logisztikai központba. Még ma is rengeteg mindent tudtunk meg, csomó kérdésre kaptunk választ.
Negyed háromkor indultunk haza. Szerencsére nem volt vészes a forgalom, ötkor már itthon voltunk.
Bevallom, borzasztóan elfáradtam, és még egy csomó minden feldolgozás alatt van bennem. Jó élmény és jó tapasztalat volt. De azért jó itthon lenni, és nagyon jó lesz aludni ma a saját ágyamban.







