Ma Valettában és Sliemában jártunk.
Gyalog mentünk Valettába, ami körülbelül egy órás séta. Nem az a lötyögős, nézelődös fajta séta, mert Valettában szerintem a helyi lakosok jelmondata lehet ez a mindig felfelé. Voltak olyan részek, amikor azt gondoltam, hogy nem tudok már tovább menni, de persze tudtam azért, és utólag nagyon hálás vagyok a lábaimnak, hogy nem hagytak cserben.
A part mentén mentünk végig, megcsodáltuk a hajókat is, meg persze minden másra is rácsodálkoztunk, amit az elmúlt napokban csak futólag, kocsiból láttunk.
Valettáig is folyamatosan felfelé mentünk, de még a városon belül is elképesztő kaptatók vannak. Nem is tudom, akik itt élnek, vajon hogy bírják ezt minden nap.
A jutalom az volt, hogy találtunk egy szuflé palacsintázót, ahol végre megkóstolhattuk ezt is. Nagyon -nagyon finom volt, úgyhogy lehet, hogy ha itt élnék, én is hozza tudnék szokni ezekhez az emelkedőkhöz, mert sűrűn látogatnám ezt a helyet.
Sliemába komppal mentünk. A komp itt nem ugyanaz, mint otthon, itt autókat nem szállítanak, ilyen vízibusznak mondanám inkább. Egészen más élmény volt a Földközi tengeren hajózni, mint a Balatonon, kicsit nagyobb hullámok voltak itt.
Sliemában sétáltunk egyet, aztán ebédeltünk, majd megint sétáltunk. Sokat itt már nem tudtunk, mert kezdett szemerkélni az eső. Nagyjából az utolsó pillanatban hívtuk a Bolt taxit, mielőtt elkezdett úgy istenigazából esni..
Tegnap leadtuk a bérelt autót, ennyi idő bőven elég volt Balázsnak ebből a fordított közlekedésböl. Itt a szigeten tök jól működik a bolt is, meg az Uber is, mindkettőt használtuk már.
Késő délután még visszamentünk Sliemába, mert látszik az időjárás előrejelzésből, hogy ez az eső csak holnap hajnalban fog elállni, ott még van pláza, ahol el lehet ütni egy kis időt. Igazából egyáltalán nem a mi világunk ez, most sem töltöttünk ott tul sok időt.
Még itt a sarki sörözőben ittunk egy sört/bort, és aztán hazajöttünk..