Úgy tűnik, mostanában több olyan könyv kerül a kezembe, ami több idősíkon zajlik egyszerre, mint talán eddigi életemben összesen. Ez is egy ilyen, ráadásul igaz történeten alapul. Enélkül a tény nélkül is elég megrázó, hihetetlen, hogy ilyen dolgok megtörténhettek bármikor is. Szépen megírt könyv, nagyon gondosan, aprólékosan megírt történet. Semmi sem sok, vagy kevés, valahogy érződik az írónő végtelen együttérzése és tuduteleze a történtek felé minden mondatban.
Kicsit az elején vontatottnak tűnt, de aztán ráereztem a hangulatra, és nagyon jó olvasmány lett belőle.
Ez pedig egy újabb Colleen Hoover könyv, megint egy olyan, ami kicsit sem hasonlítható össze a többivel. A különlegessége, hogy a covid alatt írta az írónő, és előbb jelent meg digitális formában (hiszen lényegében egy internetes közösségnek írta fejezeténként), mint valódi könyv formájában. A könyv szokatlanul kemény témát dolgoz fel, egy bántalmazó kapcsolatról, drogokról, bűncselekményekről. Így, hogy én már a teljesen elkészült könyvet olvastam, kicsit fura volt a cselekmény felépítése, de aztán amikor olvastam hogyan is írta, ez a furcsaság is értelmet nyert. Semmiképpen sem sorolnám abba a kategóriába, amit mindenkinek olvasnia kell, de gondolatokat ébreszt a témában, az biztos. Az írónő pedig amúgy egy zseni szerintem, bármit ír milliók olvassák, minden könyve egy érdekes új oldalát mutatja meg a világnak. Azoknak, akik csak szép szavakat és mely értelmű gondolatokat szeretnek olvasni, nem ajánlom, mindenki másnak igen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése