2016. nov. 10.

Elvileg

Elvileg tök jól kezelem már a kudarcokat, és igen rugalmasan állok hozzá minden változáshoz. Elvileg. Gyakorlatilag meg ma azt érzem, hogy egy fenét van ez így. Annyira beleéltem magam abba, hogy majd ma valami történik, annyira azt éreztem, hogy be fogom vonzani, hogy most, hogy nem történt meg szörnyen csalódott vagyok. Annyira frusztrál, hogy nem is tudom mit tennék legszívesebben. Leginkább nyilván semmit nem tudok, mint hogy elfogadom, de azért ez az egész jól rávilágított nekem arra, hogy van még bőven min dolgozni.
Holnap megint visszamegyek a dokihoz. Ma először felcsillant némi javulási remény, de úgy érzem, most az egyszer meg kéne tennem magamért, hogy megvárom, amíg majd száz százalékos leszek. Na jó, ilyen nem lesz, de azért azt a kilencvenet, amit stabilan tudok hozni magamból, azt jó lenne elérni. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése