2015. dec. 12.

Tegnap után

Megvártam, persze. Fél kettőkor jött, teljesen lelazulva (ami nem egyenlő azzal, hogy részeg volt), de dögfáradtan. Örült nekem, hogy megvártam, én örültem neki, hogy épségben hazaért.
Aztán ma.. miközben ő kipihente a tegnapi napot, én folyton morogtam magamban, hogy bezzeg ez is neki jutott. Mert bezzeg ő hivatalos volt, bezzeg ő el tudott menni minden gond és bűntudat és minden nélkül, én meg...? Nem tudom, hogy elmentem volna vajon akkor, ha engem hívnak és nem őt egy ilyenre, valószínűleg nem, de ha legalább a lehetőségem meglenne rá, hogy elutasítsak valamit. De maximum olyan meghívásokra szoktam nemet mondani, mint hogy megyek e a fogadó órára, vagy szülői értekezletre. Más nem igazán adódik.
Igen, éppen sajnálom magam, mert addig-addig keresgéltem és vártam a jó munkahelyre, és a jó fizetésre, hogy mire meglett, minden más meg elveszett. Nincs már senki, aki keresne, mert én is olyan ritkán keresek bárkit is. Nincs idő semmire, és nincs is energiám sem semmire, pedig valószínűleg ez is úgy lenne, hogy egyik következne a másikból.
Nincs jogsim, így aztán nincs meg az a lehetőségem sem, hogy ha épp van kedvem és időm, akkor mondjuk elugrok valahova, és nem csak helyben vásárolok be mindig ugyanott, és mindig ugyanazt. Nem lesz már ebben sem változás, pedig de sokszor lenne jó, ha önállóan is képes lennék a gyalogláson kívül máshogy is közlekedni.
Szeretem a munkámat, szeretem, hogy olyan fizetést kapok érte, amiért nagyon sokan irigyelnének, de nem jó szembesülni azzal, hogy mibe is került nekem mindez. Félő, hogy már nem is tudom ezt visszacsinálni, mert annyira beszippantott ez a másfajta világ, hogy nem tudok kilépni belőle.


17 megjegyzés:

  1. Kérdezhetek? Amíg a nem-szeretem munkád volt (én akkortájt kezdtelek olvasni), addig más volt a helyzet? Kerestek és te kerestél másokat? Szerinted ez nem fordítható vissza?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, akkor máskèpp volt. Nem tudom, nem vagyok teljesen biztos benne, hogy visszafordítható.

      Törlés
  2. A jogositvanyt anyosom 70 evesen szerezte meg. Nem tartom ezt jonak, de szukseg torvenyt bont, ahova el kell mennie, vegul is gond nelkul biztonsagosan elvezet.
    A baratsagokat meg te is tudod, ugyanugy apolni kell, mint a hazassagot. A hazassagodat kivulrol jol menedzseled, akkor nem ertem, a barataidat miert nem?
    Mostanaban nekem sincs soha idom semmire, rohanok mindenhova, de miutan feleszmeltem, hogy ugysem erem utol magam, inkabb a fozes es a haztartas rovasara, de talalkozom a barataimmal is. Ha a gyerekek kirepulnek, legyen kikkel szorakozni mennem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, tudom. Valamièrt mègsem sikerül. Volt időszak, amikor nagyon próbálkoztam, aztán mindig inkább háttèrbe szorult.

      Törlés
  3. Válaszok
    1. Erre a fajta "elmenésre" nem alkalmas a bicikli. (amúgy utálok biciklizni) Azt is csak helyben tudnám használni, elmenni vele Bp-re, vagy Tbányára azért mégsem.. :D :D

      Törlés
  4. A legnagyobb különbség a munkaidő hossza. Persze, hogy több időd van egy négyórás munka mellett, mint egy nyolcórás mellett. Túlóra meg mindenhol van. Próbálj túllépni a munka-otthon tengelyen, jót fog tenni! Ne engedd magad bedarálni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már be vagyok darálva úgy érzem. :) De majdcsak kitalálok valamit.

      Törlés
    2. Nehéz megállni, ha szereted a munkád. :)

      Törlés
  5. Miért utasítanád vissza, ha karácsonyi/céges/akármilyen buliba hívnának?
    Energiád akkor lesz, ha találsz magadnak egy kikapcsolódási pontot/lehetőséget (tudod, az "én-idő", amikor az ember túllép a fáradtságon és a végén kiderül, hogy még jól is érzi magát és nem a cslád, meg a házimunka stb.
    A telefon, meg az e-mail lehetősége meg ha van kedved/időd/mondanivalód, bármikor adott.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha csak engem hívnának, szerintem nem mennék el, mert úgy nem az igazi. :)
      Ezt az én-idő kifejezést azt hiszem, szívből gyűlölöm most már. :D :D De biztos csak azért, mert nem találtam még semmi olyat, amivel ezt ki tudnám tölteni.
      Köszönöm. <3

      Törlés
    2. tudom, hogy utálod a szót, azért írtam idézőjelbe (de tökéletesen és röviden kifejezi azt, hogy keress valamit, ami kicsit kikapcsolna, boldoggá tenne, lenne kedved hozzá és nem a családról szólna) :-*

      Törlés
  6. Ne haragudj nagyon meg amiért leírom a véleményemet és kérlek gondold át. Te egy nagyon nyávogós, negatív, önállótlan csaj vagy. Nekem totál ez jön le a blogodból. Tíz bejegyzésből kb. nyolcban valamiért nyavalyogsz. Hol itt fáj ott fáj, hol a munkád miatt vagy kibukva, most meg totál megsértődsz, amiért a férjed elment nélküled egy céges buliba. A jogsit fél év alatt megszerezheted.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves indigo, remélem jólesett leírnod. :)

      Törlés
    2. Jaj, tudom, felesleges, meg nem szorul rá Dius, hogy megvédjem. DE: Indigo, valószínűleg te nem rég óta olvasod ezt a blogot, és most éppen egy rosszabb periódusban kaptad el a bloggerinát. Dius az egyik legpozitívabb, legoptimistább blogger, akit olvasok. Kicsit irigylem is néha azt, ahogy lelkesedni tud, a hétköznapokban és az emberekben is mindig a jót keresi. A totál hülye időbeosztású munkája esetén is alapvetően tök lelkes, de azért hadd legyen már néha mindenki egy kicsit fáradt vagy akár fásult. Főleg így az év végi hajtásban...
      A jogsi pedig csak jó esetben fél év, a szabályozási változások miatt hónapokig nem kerülsz kocsira, miután megcsináltad a KRESZ-t. Annak meg hogy nincs jogsija nyilván megvan a saját oka...

      Törlés
    3. Kriszti, köszönöm szépen a kedves szavaidat, nagyon jólestek. :) A jogsinélküliségnek elég nyomós oka van. :) Meg annak is, hogy azt mostanság nem tárom a nyilvánosság elé (de akik ismernek, vagy elég régóta olvasnak, mind tudják ;) )

      Törlés
    4. Pont ezért nem is akartam direktben írni, hogy mi oka van, mert mostanában te sem írsz róla, és gondoltam, hogy ez nem lehet véletlen.

      Törlés