Ma is olyan nap volt, mint eddig a héten az összes többi. Esős, szürke, unalmas. Egész nap álmos vagyok, és van mindenféle apró nyűgöm is mellé. Vagy a szemem viszket, vagy a lábam fáj, vagy a fülembe szúr bele. Ilyenkor nagyon tudom utálni magam, és persze az egyik generálja a másikat.
Az mindenképpen rányomja a bélyegét a mindennapokra is, hogy már egy ideje bizonytalanná vált egy juttatás helyzete nálunk. Számítottunk rá, terveztünk vele, a magunk részéről minden feltételt teljesítettünk ahhoz, hogy megkapjuk majd, de most kétséges. És ez nem esik jól. Nehéz is hozzá jó pofát vágni.
Ma elkezdődött a konklávé, de nem sikerült elsőre pápát választani. Jó későn, este kilenckor szállt fel a fekete füst. Í
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése