A tegnap esti meccs után éjfélkor kerültem ágyba, és ma is hajnalok hajnalán kellett kelni. Nem volt őszinte a mosolyom. Már csak azért sem, mert ami miatt ma korán kellett menni, az nem kedvemre való dolog volt.
Kettőre ügyvédhez kellett mennünk. Volt egy családi ingatlan ügylet, aminek ma pontut tettünk a végére. Mióta tudom, hogy meg kell ennek történni, már sokszor, sokféleképpen találtam magyarázatot mindenre. A lelkem jobbik fele próbál mindenkinek mentséget találni, de igazából én magam is tudom, hogy ez már nagyon régen el lett rontva, és a legkevésbé sem szólt senki részéről sem másról, mint hogy hogyan tudnak a másikkal kiszúrni. Az a mi szerencsétlenségünk, hogy ebbe a sztoriba szorosan beletartoztunk már így a végére. Lehet egyébként, hogy azért ebbe a családba születtem, hogy végre valaki ezeket a dolgokat elrendezze, és rend legyen itt. A lelkem belehalt kicsit, de nem számít, majd kiheverem.
A korán kelés, a munka, és az ügyvédes sztori után már olyan voltam, mint egy zombi. El is aludtam, és nyolc előtt kicsivel ébredtem csak. Kb azt sem tudtam, hol vagyok és milyen nap van. Azért remélem este is tudok aludni, mert holnap megint korán indul a nap.
