Múlt héten írtam, hogy sajnos nem sikerült befejezni a könyvet, amit épp olvastam, és azt is, hogy pedig egészen stílusos volt a választás.
Azt is sikerült elfelejtenem, hogy készítsek ehhez a poszthoz egy fotót a valódi naplementével a háttérben. Na sebaj..
Az biztos, hogy egészen más érzés volt úgy olvasni, hogy teljesen frissek voltak az emlékeim Nicosiáról, a kettéválasztott városról.
Ebben a könyvben az az időszak elevenedett meg, amikor mindez megtörtént. Három család története, akiket különböző élethelyzetben ért ez a csapás, és akik végül mindannyian olyan kompromisszumokat kötöttek az életben maradás érdekében, ami az események előtt minden bizonnyal elképzelhetetlen volt számukra.
A könyv elején elég hosszú ideig tart az a bevezetésféle leírás, amitől érthető lesz minden, ami később történik. Nagyon részletesen ír a görög és török ciprióták közötti konfliktusról, a politikai viszonyokról. Nagyon szemléletes a főszereplő családok életének bemutatása, szinte láttam magam előtt azokat a kis házakat, ahol éltek, és a tengerparton épült szálloda is megelevenedett előttem.
Famagusta városában élnek mindannyian, ami ma szellemváros már, és elsősorban vezetett túrák keretében lehet megtekinteni. Mi sajnos ezt most kihagytuk, mert ugyan volt kontakt is, aki ráadásul magyar, de elég borsos volt az ár négyünknek, és most ez nem fért bele a keretbe. Van miért visszamenni valamikor, mert a könyv elolvasása után még inkább szeretném látni ezt is a saját szememmel.
Az írónő méltó emléket állított az 1972-es eseményeknek. Én bátran ajánlom, szerintem senkinek nem okoz majd csalódást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése