Hát volt már az idén pár olyan hétfő, amit szívből tudtam utálni már az ébredés után. Ez a mai is azok közé került be. Nagyjából minden volt, amit nem szeretek. Hideg, sötét, eső és szél. Fel is vettem a vastag zoknit is, és a téli kabátot is. Szerencsére ez egy rövid hét munka szempontjából, és amúgy a hétfőt is megmentette a mai projekt megbeszélés. Semmi kedvem nem volt hozzá, de végül tök jó hangulatú másfél óra volt, és pillanatok alatt magával is ragadott az az energia, amit a projektvezető hoz magával mindig. Tök érdekes egyébként, hogy az ő személye is olyan, akit a többség utál valamiért, de én azt gondolom, nem az ő személyét nem szeretik, hanem inkább azt az érzést, amit az generálhat, hogy szembesül vele az ember tíz perc alatt, hogy ő aztán tisztában van a képességeivel, és nem érdekli senkinek a pozíciója. Egy olyan világban, ahol mesterségesen van fenntartva egy egészen komolyan belterjes hierarchia, ez nem nyerő. Pedig egyébként sokat lehet tanulni az ilyen emberek magabiztosságából, munkatempójából. Én így állok hozzá. Amúgy is kedvelem az okos embereket.
Meg egyébként Patrik szokott róla eszembe jutni, aki hasonló pozícióban van a saját munkahelyén, és hasonló magabiztossággal van ellátva is a munkájával kapcsolatban (is).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése