Ma volt az a nap, amikor már annyira elegem volt a mindennapi hülyeségekből, hogy nagyon szerettem volna, ha már nem csütörtök, hanem péntek lenne. Kár, hogy ez nem így megy, vagy hogy lehetőség sincs arra, hogy azt mondhassam, holnap majd otthonról dolgozom. Bár ha tök őszinte akarok lenni, akkor nem is akarnék holnap itthonról sem dolgozni, hanem simán csak egy négynapos munkahetet szeretnék. Természetesen senkit nem érdekel ez, így ma csütörtök volt, és holnap is megyek.
A múlt heti tök jó idő után ez a mostani hűvösebb idő már nem esik olyan jól. Mondjuk legalább a nap süt.
Egyébként mestere voltam a héten a halogatásnak az itthoni teendőimmel. Ezt majd hétvégén már bánni fogom, mert akkor mindent szeretnék, ami hét közben kimaradt, de nem lesz rá sem idő, sem energia. De tény, hogy délutánonként is jobban esett csak úgy feküdni a kanapén, mint bármi mást csinálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése