Olyan utálatos napjaim vannak mostanában a munkahelyen. Minden nap ugyanaz a küzdés, minden nap ugyanazok a problémák, csak csinálom mindig ugyanazt, mint egy gép. Borzasztóan leszívja az agyamat. Minden délután úgy indulok haza, hogy na, tök jó, megoldva minden, akkor holnap már csinálhatok mást is, amivel kicsit el vagyok maradva. Aztán reggel azzal szembesülök, hogy dehogy.... kezdődik elölről. Na mindegy, majd lesz megint másképp is.
Megkívántam ma a sajtgolyót, gondoltam az pont jó lesz, hazajövünk, gyorsan megcsinálom. Az airfryerben akartam negsütni, de ez hiba volt, mert egy szétfolyt massza lett az egész.
Ez ma egy ilyen nap volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése