Már majdnem

 Egész héten borzasztó rosszul alszom. Illetve ez így nem igaz, mert csak az elalvás megy nehezen, utána már nincs gond. Emiatt aztán a reggelek mindig komoly kínlódással indulnak, mert felkelni pont olyan nehéz, mint elaludni. Az okát nem nagyon értem ennek az egésznek, mert fáradt vagyok, és álmos is, mégis csak forgolódok másfél órán keresztül legalább. Most este vettem be egy melatonin tablettát, kíváncsi vagyok rá, hogy segít e. 

Napközben nem nagyon történt semmi, délután itthon megcsináltuk az ebédet, aztán kitakarítottam a sütőt, rendbe raktam a konyhát, még ilyen szokásos apróságokat megcsináltam. 

Annak egész nap örültem, hogy már majdnem péntek van. 

Szerda

Évek óta mondogatom, és évről évre biztosabb is vagyok benne, hogy nem csak a levegőbe beszélek ezzel, hogy én bizony napelemmel működöm. Teljesen más a közérzetem ilyenkor, minden sokkal könnyebben megy, másképp látom a világot, másképp hatnak rám a mindenféle események. Ami a múlt héten nehezemre esett, vagy teljességgel elképzelhetetlennek tűnt, azt most könnyedén megoldottam. Pedig egyébként másképp érzékelem én is már a hőmérséklet emelkedését, mint pár évvel ezelőtt, de továbbra is sokkal inkább így, mint fázva. 

Mondjuk a heti hangulatomon biztosan sokat segít az is, hogy tudom, szombaton utazunk. 

 

Keddi szomorú hír

 Szomorú nap ez, elment egy nagy színész, akit szerintem mindenki szeretett. Mindenki ismerte a hangját, mindenki látta valamelyik filmben,vagy színdarabban. Én egészen a mai napig nem tudtam, hogy beteg. Igaz, az ilyesmi nem tartozik a nagy nyilvánosságra. 

Megrendültem a hír hallatán. Remélem, hogy Zolit nem felejtette el felhívni.. 

Újabb hét

 Ma újabb hét kezdődött. Rögtön úgy kezdtem, hogy fél éjszaka ébren voltam, és aztán persze alig bírtam reggel felkelni. Nem tudom amúgy, hogy miért nem tudtam aludni, csak forgolódtam, pedig mielőtt lefeküdtem, már jó álmosnak éreztem magam. 

Ma volt nálunk belső audit. Kicsit túlpörögte minden vezető, már múlt héten is teljes készültségben volt mindenki, pedig most már olyan sokszor abszolváltuk ezt élesben is, hogy azt gondolná az ember, mindenkinek minden a kisujjában van. Ami egyébként így is van, csak mégis valamiért kell ezen a szinten tartott rettegés az ilyen helyzetekben. 

Nagyjából biztos voltam benne, hogy majd én kapom a nyomonkövetési feladatot, és így is lett. 

Délután korán hazajöttem, és így volt bőven idő még gyalog menni vásárolni, kényelmesen csak úgy lenni. Megnéztük a sajtótájékoztatót a kormányülés után, jó hosszú volt most is. Kíváncsian figyelem minden nap az újabb és újabb eseményeket, érdekes időszak ez Magyarország életében. 

De a legjobb része a hétnek ez lesz..

Vasárnap

 Olyan nap volt ez, amikor nagyon a lakást sem kellett elhagyni. Egész nap esett, és fújt a szél. Jó, azt tudom én is, hogy az eső kell, de a szél és a hideg nem lett volna muszáj mellé, nyugodtan eshetett volna úgy is, hogy közben van legalább húsz fok. 

Mindegy végülis, nem volt halaszthatatlan kültéri programunk. Végre kipróbáltam az új kárpit tisztítót, amit múlt héten vettünk a lidlben. Nagyon meg vagyok vele elégedve, szépen ki tudtam vele takarítani a kanapémból a foltokat, és még úgy is egész gyorsan száradt, hogy ablakot nem tudtam nyitni. Szeretni fogom szerintem. És az is tök jó, hogy nem egy batár méretű gép, könnyen el is fér. 

Megcsináltam a szokásos házimunkákat is. Menet közben elvitázgattunk a mindenféle terveinkről. Általában az utazások terén nagy egyetértés, és gyors döntések születnek nálunk, minden más elég nyögvenyelős. De nincs ezekből gond , előbb -utóbb minden megvalósul majd. 

Utolsó meccsnap

 Nem csak ebben a szezonban, hanem várhatóan hosszabb időre (vagy ki tudja meddig).Már tavaly is úgy volt, hogy nem lesz új bérlet, mert nagyon sok pénz egy évben, amit erre költünk. Aztán mégis lett, de azt hiszem, mindannyian megbántuk, mert ez a ráadás év már nagyon nem azt adta vissza, amit beletettünk mindannyian. Itt nem arról van szó, hogy nem lettünk az idén bajnokok, hiszen ez egy várható esemény volt, hogy egyszer megtörténik, sokkal nagyobb és komolyabb csapatokkal is előfordul. Sokkal inkább befolyásolta, hogy az év (fociév) szinte száz százalékban fáztunk a meccseken, hogy már semmilyen téren nem éreztük azt, hogy valóban számítana bármit is bárkinek, hogy akármit is félretéve ott vagyunk a lelátón. Nem kell ehhez az érzéshez sok egy szurkolónak, elég, ha azt érzi, hogy mindenki, aki a pályán van, pont annyira küzd, mint amennyire egy szurkoló tenné, ha ott lenne. 

Az utolsó meccs egyébként nagyjából olyan volt, mint az egész szezon. Voltak borzasztó percek, voltak unalmas időszakok, és voltak gólok, amik kicsit visszaadtak a reményből. 

Biztosan furcsa lesz majd, amikor kezdődik a bajnokság, hogy nem kell minden egyéb program esetén figyelni, hogy lesz e aznap meccs, vagy nem, és hogy nem indulunk majd a helyszínre, de majd lesz más. 

Délelőtt fodrásznál voltam, szerencsére pont akkor nem esett, így oda -visssza csak a szatyorban volt az esernyő. 

Patrik is volt ma itthon, együtt ebédeltünk, aztán ő ment a barátai szülinapját ünnepelni, mi meg ugye a meccsre. 

Nincs könyves péntek

Egész egyszerűen azért, mert nem olvastam el a héten, amit elkezdtem. Majd talán a jövő héten már végzek vele. 

Az már reggel jó hír volt, hogy ma péntek van végre. Nem volt könnyű felkelni, és nem volt könnyű kitartani sem addig, amíg haza lehetett indulni, de így lett.

Délután voltam megcsináltni a körmeimet, meg vásárolni, és nagyjából ennyi volt a nap.