A mai napot is még bőven a messenger üzenetek és telefonhívások tömkelege jellemezte. Ahhoz képest, hogy tegnap este arról volt szó, hogy még akkor átviszik Fehérvárra, még egész délelőtt is ott volt Budapesten. Teljesen kikészülve, mert pihenni nem tudott, a gyógyszereit nem kapta meg, enni nem kapott rendesen (szívbeteg és cukorbeteg). Már éppen megbeszéltük anyuval, hogy elindul Pestre, lesz ami lesz, legfeljebb a következő vonattal jön is vissza, amikor telefonált, hogy most indulnak vele. Fehérváron nem volt hely a belgyógyászaton sem, és a kardiológián sem, így a gasztroenterológián van jelenleg. Tegnap arról volt szó, hogy le kell csapolni a folyadékot, de infúziós vízhajtót kap. Jó, ehhez én nem értek, lehet, hogy ez a protokoll. Nyilván ez egy szelídebb megoldás. Nem tudom mi lesz tovább, mi a terv, vagy mire kell berendezkedni.Majd kiderül.
A nap fénypontja volt, hogy voltam fodrásznál, és tetszik a végeredmény. És továbbra is nagy rajongója vagyok annak, ahogy ott mossák a hajamat. Bármeddig el tudnám viselni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése