Egyébként sem a kedvencem a hétfő reggel, de szabadság után még inkább így van. Legalább ezer dolgot tudnék rögtön ébredés után felsorolni, hogy miért is lenne sokkal jobb otthon maradni. De amit gond nélkül megtettem középiskolás koromban (értsd: az ilyen napokon gond nélkül lógtam a suliból), azt felelősségteljes felnőttként nem lehet megtenni, így menni kellett, mese nem volt.
Szerencsére kevésbé volt szar nap, mint amire számítottam. Unalmas kicsit sem, de szerencsére azért teljesen kezelhető és vállalható szinten maradtak az izgalmak is.
Itthon még elméletben voltak terveim, mielőtt hazajöttem, de aztán elég gyorsan elfogyott a lendület. Volt ma délután egy újabb kör újabb pár melléképület kiürítése kapcsán. Mostanra anyukám kicsit kevésbé nehézkes, a nevelőapám az, aki borzasztóan ragaszkodik hülyeségekhez. Na mindegy, majd egyszer végre eljutunk odáig, ahová szeretnénk, és a végén mindenki belátja majd, hogy tök jó így, csak addig még van pár ilyen fura nap. Gondolom könnyebb lenne ez az egész, ha kicsit kevésbé lennének beleszürkülve a saját problémáikba, de ezen már végképp nem tudok segíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése