Már ma volt, amikor lefeküdtem aludni, így reggel egy kicsit sem esett jól felkelni. Csábító volt az a gondolat, hogy telefonálok, hogy inkább ma szabin leszek, és visszafekszem az ágyamba. De persze erőt vettem magamon, és bementem dolgozni. Igaz, roppant nyűgös és unalmas napom volt. Az ilyet jobb is ott tölteni, mint itthon, mert haszna nem sok lett volna.
Már a múlt héten is, és most a héten is érzem megint, hogy az egész napos acélbetétes cipő viselése megviseli a lábamat. Kettő van, vagyis volt, mert az egyik éppen garanciális csere alatt van (elszakadt a felső része). Persze pont a kényelmesebb az, ami most nincs. Kicsit mérges is vagyok már, mert április közepén hivtak, hogy a skechers jóváírta a cipőt, és akkor küldenek nekem egy másikat, amit meg kell rendelniük, de még mindig nem kaptam meg. A héten már hívtam őket, akkor is azt mondták, várják, hogy megérkezzen. Nem tudom honnan jön, de ennyi idő alatt már azért valaki személyesen is oda tudta volna vinni. Vagy ide nekem végre. Jövő héten megint hívom őket, és ha még mindig ezt hallom csak, hogy meg van rendelve, erélyesebb leszek most már. Abban a cipőben sokkal jobb lenne a lábamnak, másabb a talpbetét is benne, meg egy kicsit a talpa is, emiatt kényelmesebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése