Vasárnap

 Semmi extra, csak egy nyugis, itthoni vasárnap. A főzésből ma sem csináltam extrát, gyros készült csak. Jó, mert mindenki szereti, és még jobb, hogy maximum egy órát vesz igénybe az elkészítése. 

Ebéd után kicsit takarítottam a konyhában. Mondjuk időben leállítottam magam, meg mielőtt teljesen elkapott volna a hév. Felmostam, kitakarítottam a fürdőt és a wc-ket, elpakoltam a tegnap mosott ruhákat. Menet közben még volt egy sétám a lidlbe jégkrémért is. 

Este megint fehér inget vasaltam Rolinak, holnap és holnapután vizsgázik még. És ez a kettő már a két utolsó, és tényleg vége van a középiskolai éveinek. Egészen hihetetlen, hogy eddig elhúzódott ez az egész, április 30-án volt a ballagás. 

Van bennem egy tök fura érzés most már napok óta. Nem is tudom megmagyarázni, valamit keresnék, amiről fogalmam sincs hogy mi. Egy csomó mindenben magányos vagyok, mert nem tudom elmondani sem rendesen azt, ami foglalkoztat. Meg igazából egyedül Balázs az, akinek tudnám mondani, őt még nem terheiném ezekkel. Főleg, mert se teteje se alja az egésznek, és ezt férfi gondolkodással nem lehet érteni. Az, hogy időközben nem maradt egyetlen barátnő sem, akivel ezeket megbeszélhetném az így járás tipikus esete. Sok mindenkiben csalódtam, az elmúlt években rengeteg érdekember volt körülöttem. Őket szándékosan építettem le, nem adok nekik energiát már. Sokan nem értik közülük a mai napig sem, de nem baj. 

Na de majd ebből.is kirángatom magam.