Könyves péntek

 Annyi jót olvastam erről a könyvről, és annyira tetszett az írónő Másodvirágzás című könyve, hogy nagy várakozással vettem ezt is kezembe. 

És aztán nagyjából a könyv háromnegyedéig csalódás volt. Nehezen sikerült ráhangolódni, nagyon idegen volt valahogy az egész. Olyan furcsa érzelmi állapotban volt mindenki a könyvben, mintha nem is igazi emberek lennének, hanem csak ilyen robotok a saját mindennapjaikban..A főszereplő lány volt az egyetlen, aki időnként tudott belőlem némi együttérzést kiváltani, de őt sem tudtam igazán közel érezni magamhoz. Aztán volt egy fordulat, amikor hirtelen mindenki a helyére került, és eltűnt a titokzatosság, és onnantól volt igazán jó. Igaz, azt később raktam csak össze nagambanz, hogy pont ettől lett ez a könyv végül jó. 

Nem teljesen az lett a végkifejlet, amire számítottam. 

Semmiképpen sem szabad olyan lelkiállapotban olvasni, amikor az ember szomorú, vagy nagyon magányos, szükség van némi távolságtartásra, hogy ne gyötörjön meg az a sok minden, amire végül fény derül. Mindez ráadásul úgy, hogy nem minden van leírva, csak utal rá, csak érzékelteti. 

Szóval, ha még nem olvastad, olvasd el, de számíts rá, hogy furcsa lesz. És lehet, hogy neked tök más lesz, mint nekem.