Ez egy nagyon hosszú hét nekem most. Minden napot kínszenvedés végigcsinálni, mert folyamatosan van valami nyűgösködni valóm. Pedig amúgy ezek nélkül tök jó lenne minden. Az kiakaszt teljesen, hogy a jobb kezem valami önálló életet él. Ez az, amelyik indokolatlanul ki van száradva, ami fáj is. Mellé még mindig fázik, és a tenyeremnek van egy része, amiről még eldönteni sem tudom, hogy hiperérzékeny, vagy épp az ellenkezője, tök érzéketlen. Jó hülye érzés, az egyszer biztos.
Szerencsére már csak két nap, és aztán a hétvége biztosan sokkal jobb lesz.
Mondjuk azt csak így óvatosan és zárójelben mondom, hogy legutóbb, amikor márciusban pénteken 13-a volt, éppen elkezdődött a covid miatti karantén. Ugye mintha eltelt volna azóta vagy száz év...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése