Ma hajnali ötre menjünk dolgozni együtt mindhárman. Nem szeretem ezt a nagyon korai kelést, Erik meg még nálam is kevésbé. De azért van ebben annyi különlegesség, hogy így nem is olyan rossz.
Tök nyugis napnak ígérkezett a mai. A főnökünk szabadságon volt, így arra számítottunk, hogy nagyjából csak el kell tölteni az időt, és a napi kötelező feladatokat letudni. Még azt is megnéztük a YouTube-on élőben, ahogy Kapu Tiborék elindulnak az űrbe. Megmondom őszintén, én nem nagyon veszem komolyan ezeket az űrkutatásokat (amúgy nem is értek az egészhez semmit), és nem is nagyon értem, hogy mire is jó pontosan, de a pillanat történelmi jelentőségét abszolút átéreztem..Kicsit torokszorító is volt, tudva, hogy borzasztó dolog is történhet. Szerencsére nem történt semmi baj, pillanatok alatt olyan sebességgel száguldottak, amit nem is nagyon lehet felfogni. Remélem, hogy az expedíció sikeres lesz, és a visszatérés is gond nélkül megtörténik majd.
Na és aztán tíz óra előtt kicsivel megérkezett a NAV, és véget is ért a nyugodt, laza, semmittevős nap gondolata is. Nehezített pálya volt, hogy senki nem volt bent, aki megfelelő jogosultsággal rendelkezik mindenhez, kértek.olyat, amiről fogalmunk sem volt hol lehet, vagy van e. Jó sokáig tartott, jó fárasztó volt. Most remélem egy ideig nem látjuk őket..
Délután itthon már inkább csak kipihentük a napi fáradalmakat..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése