Ma elég furcsa napom volt. Fejfájással ébredtem, ami ugyan elmúlt, de itt maradt utána egész napra egy furcsa érzés, amitől néha elég bizonytalan voltam. Délután voltam a körmömet megcsináltatni, nem is kértem semmi extra dolgot, mert ott a széken ülve több olyan pillanatom is volt, amikor azt éreztem, percek kérdése csupán, és el fogok ájulni. Nem is tudom miért volt bennem az a gondolat, hogy minél előbb menjek, amikor egyébként ha megtörtént volna, ott jó helyen lett volna, mert ismernek, és lett volna segítségem is. Vagyok annyira önfejű, hogy ennek ellenére is bementem még a dm-be, ott is volt pár furcsa érzés, több percet töltöttem a borotvapengék tanulmányozásával pusztán csak azért, mert nem mertem megmozdulni.
Balázs jött elém, megbeszéltük, hogy hazasétálunk majd együtt. A sétálás kicsit kizökkentett ebből az állapotból, de mire hazaértünk, már azt éreztem, azonnal a wc-re kell mennem. Az ájulás elmaradt szerencsére, a bizonytalanság maradt, és borzasztó fáradtság érzés is társul mellé. Eszembe is jutott, hogy ja, hát az oroszlán sosem alszik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése