Megint itthon

Nem mondom azt, hogy nem fárasztó ez a tempó, hogy hét közben itthon vagyunk, dolgozunk, aztán egész hétvégén a Balatonon vagyunk. Ott persze igyekszünk az adott időbe minél több mindent besűríteni, amit csak lehet. Kevesebbet is alszunk, bár..az idén még egyszer sem ébredtem fel arra, hogy megy a vonat, pedig aludtunk már nyitott ablaknál. De továbbra is azt gondolom, hogy ez kellemes gond, nagyon szívesen teszünk-veszünk a házban, ház körül, élvezzük a nagy sétákat, a 

madárcsicsergést, meg mindent, ami ott van. Télen majd ráérünk ezt kipihenni (vagy a következő vírus hullám idején, ki tudja?) 

Sajnos ezen a hétvégén sem nyertünk a lottón, és nem tehettük azt meg, hogy ma reggel mindketten telefonálunk a főnökeinknek, hogy mar ne számítsanak ránk. Pedig eljátszottunk a gondolattal. De így ma délután hazajöttünk, kipakoltunk, mostam egy adagot, elpakoltam minden ruhát, bevásaroltunk, rántott húst vacsoráztunk, és holnap reggel megyünk dolgozni.