Ezen a hétvégén jórészt Patrik nélkül voltunk, ő csak a vasárnapot töltötte velünk (pont akkor volt a legrosszabb az idő). Szombaton a Padtársos fiúkkal-lányokkal volt csapatépítő buli. Kihasználták, hogy már nem csak online formában van lehetőségük beszélgetni. Annyit tudok a buliról, hogy igencsak felépült a csapat, abban nem volt hiba. 😊 Nem kíváncsiskodtam a részletekről, nincs is hozzá semmi közöm, annyit kérdeztem csak, hogy történt e olyan, amit majd egyszer a saját gyereke előtt szégyellne elmesélni, de azt mondta, semmi ilyen nem volt. Ma meg egy gyerekkori barátjával volt pecázni. Ez a pecázás amúgy nálunk nem nagy sláger, és ő is csak Dávid társasága miatt megy, mert ő meg szereti. Ezt sem akarta lemondani, mert egyre kevesebb lehetőségük van közös programokra, más irányba tart az életük, de ennek ellenére mindent megtesznek érte, hogy azért legyenek ilyen napok.
Nekünk furcsa volt nélküle, de ez az élet rendje, ezt is szoknunk kell. Abban mondjuk tök jók vagyunk szerintem, hogy nem aggódjuk túl ezeket a bulikat.
Ma egyébként már sokkal jobb idő volt, mint tegnap. Mondjuk legyen is, hát ma már június van.
Igazán szuper környezetben ebédeltünk, a kikötőben. Amíg ettem, végig láttam a Szigligetet is, éppen ott pihent a következő járat indulása előtt. Szerintem egész héten ez fog éltetni majd munka közben is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése