Ezen a héten egyáltalán semmi kedvem nincs dolgozni. Akkora nyűgnek és tehernek érzem az egészet, mindent, amivel a munkahelyen való dolgozás jelent, hogy eljátszottam azzal a gondolattal is, hogy vajon mit tudnék csinálni, amiből meg is lehet élni, és lehetek a magam ura. Semmire nem jutottam a játszadozással, nyilván azért, mert nem is gondolom teljesen komolyan.
Biztos az is benne van ebben, hogy egész héten fázom, és még mindig velem van az érzés is, amiről tegnap írtam. Rosszabb nem lett a tegnapinál, így elszenvedtem a mai napot is.
Meg az is benne van ebben a semmi kedvem dolgozni érzéshez, hogy most olyan éles a kontraszt a kétféle élet között. A munka annyi energiát vesz el, hogy itthon már minden csak energiatakarékos üzemmódban működik. Álmodozhatok én mindenféle egyensúlyról, ez valahogy nálam nem működik. Csak az álmodozás rész. Az nagyon megy.
Holnap már csütörtök, úgyhogy ezt a hetet már valahogy csak kibírom. Aztán hátha visszajön a kedvem is .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése