2019. júl. 31.

Megjöttünk

Ma kora délután hazaérkeztünk. Nehezen vettük rá magunkat arra, hogy összepakoljunk, de amikor sikerült, három óra alatt minden a bőröndökben, dobozokban volt, mindenhol felporszívóztunk, letörölgettünk, felmostunk, elmosogattunk. Hiába, nem először csináljuk, és most már a fiúk is komoly segítségnek számítanak.
Még elkészült a szokásos búcsúfotó, aztán már indultunk is.
Itthon ugyanazt a kört végigjátszottuk még egyszer, de ebben is nagyok vagyunk, hazaérkezés után két órával már minden a helyén volt, és az első adag mosott ruha is a szárítóban volt.
Holnap reggel megyünk dolgozni. Szerencsére két nap van már csak a hétből, ennyi pont elég is lesz ahhoz, hogy kicsit szokjuk a ritmust, meg elolvassuk az elmaradt leveleket.

2019. júl. 30.

Utolsó este

Nem is tudom még most megfogalmazni, ami ksvarog bennem. Boldog vagyok és hàlás az elmúlt több, mint két hét miatt. Nem volt mindig, minden pillanat felhőtlen, de szerintem olyan csak a mesében van. Még mindig maradtak a listánkon olyan helyek, ahol nem voltunk, amit nem ettünk, nem próbáltunk ki. Emiatt persze némi csalódás érzés néha munkálkodik bennem, de elhessegetem azzal, hogy majd egy következő alkalommal.
A fiúk nagyon élvezték az itt töltött napokat, itthon vannak. Olyan otthonosan mozognak a városban, hogy öröm nézni. Egymással voltak azért konfliktusaik, sokkal több, mint otthon szokott, de semmi komoly...
Az biztos, hogy semmi kedvem holnap ösdzepakolni, és itt hagyni ezt a nyugalmat, de mese nincs, újra el kell kezdeni dolgozni, és megteremteni a jövő évi gondtalan heteket is.

Azért természetesen nem felejtettük el, hogy ma este megint BL selejtező visszavágó van..és nagyon szurkoltunk a továbbjutásért.. ezúttal a traszon ülve, laptopról néztük a meccset (meg persze jöttek a telefonokra az online közvetítés hírei is) És igen...jöhet a következő forduló. 💚

2019. júl. 29.

Jó hétfő

Ma is kirándultunk, ma is hajóztunk, ma is jókat ettünk. Ma is készült egy csomó fantasztikus fotó, gazdagabbak lettünk egy csomó szép emlékkel.
Most már ott lebeg a munka kardja a fejünk felett, csütörtökön reggel már mindketten dolgozunk. Ez most még azért igen távolinak tűnik, lélekben legalábbis. Lélekben egyébként is még nagyon sokáig itt leszünk, és munka közben is rengetegszer fogunk itt járni a Balaton parton.
Jó kis napok ezek, olyan igazi gondtalanok, rohanás nélküliek, amire vágytam. Elmondhatatlanul hàlás vagyok érte, hogy mindez megadatik évről évre.





2019. júl. 28.

Esőnap

Ahogy a tegnap este befejeződött, úgy kezdődött a mai nap is. Igen, esett...meg be is volt borulva, látszott, hogy ebből ma biztos, hogy nem lesz jó idő, strandidő meg végképp nem. Ahhoz nem volt kedvünk, hogy egész nap itthon üljünk, valahova menni akartunk. Vonatozásra esett a választás, már csak az úti cél volt a kérdés. Gondolkodtunk Keszthelyen, de ott már voltunk, Aligán viszont még nem. Utólag lehet, hogy Keszthely jobb választás lett volna, mert Balatonaligán nem tudtunk lejutni a partra. Csak a fizetős strandon keresztül lehetett volna, negyed óra sétára még nem gondoltuk, hogy azt szeretnénk kifizetni. Amit láttunk a városból, az tetszett, nagyon szép, hangulatos hely.
A vonatról megcsodáltam az összes házat, amit csak lehetett. Érdekes, hogy kb Siófok a választóvonal, és ami onnan már nem a déli part "belseje" felé van, az sokkal kevésbé szép, gondozott, mint amiket pl Földváron vagy Szemesen lehet látni.
Az mondjuk továbbra is nagyon nagy vàgyam, hogy legyen itt a déli parton egy házunk. Az sem baj, ha dolgozni kell rajta, hogy szép lesz majd. Meg az sem lenne baj, ha hirtelen felbukkanna valaki, aki egy ilyen házat nekünk akarna adni.

2019. júl. 27.

20

Tavaly ilyenkor azt kérte, hogy az idén a Balatonon ünnepelhesse a születésnapját. Természetesen amikor az időpontot egyeztettünk,akkor ez a kérés is a szemünk előtt lebegett.
Így ma itt ünnepeltük meg, hogy az elsőszülött fiunk húsz éves lett. Nem volt különösebb program, de a barátai külön miatta, külön csak erre a napra levonatoztak ide, hogy ők is itt legyenek. (Ezt már szerintem lehet igazi barátságnak tekinteni)
Tortát Lelléről rendeltünk, royal puncs nevűt. Igaz, cuki rózsaszín volt a teteje, de semmi gond, mert nagyon finom volt.
Délután még strandoltunk is, bár addigra a szél már igencsak fújt. Valami hasonló időjárás volt húsz évvel ezelőtt is. Csak akkor kicsit korábban jött a vihar.
Remélem, hogy még lesz alkalmunk sok ilyen kívánságát teljesíteni.

2019. júl. 26.

Jövőre

Az már biztos, hogy az idén nem hajózunk a Szigligeten. A szívem szakad meg miatta, mert továbbra is az összes balatoni hajó közül ez a legkedvesebb nekem, a legszebb mind között. Itt van minden este a kikötőben, annyiszor lathatnàm, ahányszor csak akarom. De most még annyira rosszul érint ami a kapitánnyal történt, és annyira nem jó más kapitánnyal látni a hajót, hogy csak pár naponta szeretném látni. Nagyon vonz továbbra is, biztos, hogy jövőre már más lesz, és azt is tudom, hogy Miki bácsi sem örülne neki, ha ez így maradna, mint most. A tavalyi két együtt töltött este minden pillanatában átadta nekünk a hajózás iránti szeretetét, és annyiszor hangzott el, hogy mindegy volt neki is, milyen hajó, ki a főnök, csak balatoni hajó legyen. Igyekszem ezt helyezni előtérbe minden más érzés előtt, mint ahogy mindenkivel így vagyok, aki már nincs velünk...azt próbálom tenni, amit ő megszerettetett velem, vagy amire tanítani próbált.
Az idén emiatt csak fotók készülnek a Szigligetről.
Meg persze egy csomó minden masról is.








2019. júl. 25.

Csütörtök

Én továbbra is élvezem a meleget, igaz, ezek nélkül a napallergiára hajazó kiütések nélkül nagyon jól meglettem volna. Az csak egy dolog, hogy csúnya, még azon túl is tudnám tenni magam, de annyira tud viszketni, hogy le tudnám nyúzni a bőrömet. Vettem rá a dmben egy gélt, az tényleg tök jó, de jó sokszor kell használnom.
A fiúk már kevésbé szeretik ezt a meleget, ez már az ő tűréshatáruk fölött van jóval, így ma jobbára csak pihegett mindenki. Ezen kívül strandoltunk, fagyiztunk, és ezen a nyaraláson már sokadszor, élveztük a semmittevést. 

2019. júl. 24.

Meccsnap

A nyaralás közben is fradista a fradista, így aztán az nekem a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy amikor csomagoltam, az összes Fradi mez, Fradi sál és pulcsi is bekerült a bőröndökbe. Az lutri volt, hogy lesz e meccs, mert amikor eljöttünk, még csak az első selejtezők első meccsén voltunk túl, de én biztos voltam a továbbjutásban. Az meg puszta véletlen, hogy a sorsolás megint úgy hozta, hogy itthon kezdtünk. Azért a fiúk letesztelték, hogy mennyire vagyok fradista, mert feldobták, hogy ők bizony csak akkor akarnak meccsre jönni, ha én is megyek egyet a bobon. Sejtettem ugyan, hogy ez csak egyfajta poén részükről, de vállaltam a kihívást, még ha amúgy nem is volt könnyű legyőzni magam.
Ma pedig útnak indultunk, hogy a 18300 társunkkal együtt kiszurkoljuk a győzelmet. Egyetlen percre sem kellett megbánnunk, hogy fél napot a nyaralásból ezzel töltöttünk, mert nagyon jó kis meccs volt, végig jó hangulatban
 És még Beával is találkoztunk két puszira meg meg szóra, aki volt olyan jófej, hogy amikor odaértek,a többieket hátrahagyva, Milánnal odajöttek a helyünkhöz.
Volt egy négy-ötéves forma kisfiú az apukájával két sorral felettünk. Jóval a meccs előtt ott voltak .ár, szegénykém sírva ült ott. Nem én lennék, ha kibírt volna, hogy nem szólítom meg őket. Nálunk mindig van kis szívószálas innivaló, elővettem egyet, és odavittem hozzájuk. Mondtam a kicsinek, hogy nem tudom mi a baj, amiért sírsz, de remélem, ha ezt elfogadod, kicsit jobb kedved lesz. Könnyektől maszatos arccal óvatosan rám mosolygott, és elvette. Az apukája mondta, hogy azért sír, mert megijedt, hogy milyen sokan vannak. Biztattam, hogy nincs mitől félnie, nagyon jó meccset látunk majd, és .ajd nagyon büszke lesz rá, hogy ott volt ő is.
A félidőben figyeltem, már mosolygott.



2019. júl. 23.

Kedd

A mai nap is a lustaság napja volt. Nem terveztük, így alakult. Valószínűleg majd ezt akkor, amikor már otthon leszünk, bánni fogjuk egy kicsit, mert akkor fog majd eszünkbe jutni, hogy mit kellett volna megnézni, megkóstolni, hova kellett volna elmenni, stb. De még van időnk, úgyhogy erre még nem kell gondolni.
De ma is tündéri helyen vacsoráztunk. Az idén nyílt a kikötőben. A kaja szuper, az árak is teljesen rendben vannak.









2019. júl. 22.

Soha rosszabb hétfőt

Még magamnak is alig hiszem el, hogy ma tényleg hétfő volt, pedig még utána is néztem. A hétfők általában nyűgösek, és nehezen telnek
 Ez a mai azonban nagyon jó nap volt
 Pont olyan meleg van, amit én szeretek, és még úgy sem zavar, hogy mostanra rendesen előjött a szokásos allergia szerűség a lábamon, ami szörnyen viszket, és ma már nem mertem a vízbe sem bemenni.
Délután voltunk Tihanyban, és nem csak nézelődtünk egy jót, de találtam ugyanolyan kancsót, mint amilyen sótartónk van otthon.
Minden kívánságom így teljesüljön.









2019. júl. 21.

Lusta vasárnap

Ma igazi vasárnapot tartottunk, nem csináltunk semmit, nem mentünk sehova. Ez kb délután ötig jól is esett, onnantól már nem. Akkor bennem volt a mehetnék, például szívesen teleportáltam volna Tihanyba sétálni a bazárok között. Minden évben szeretnék egy kávékiöntőt venni valahol, ami igaziból azokra a kis tejes kancsókra hasonlít, ami a régi teás készletekhez van. Még sosem találtam sehol sem olyat, amit elképzeltem
 Igaz, elég kevés ilyen helyen fordulunk meg, mert rajtam kívül mindenki utálja az ilyesmit. A csetreszeket is, meg a bazárokat is. Így várhatóan az idén sem lesz ilyenem. 
A semmittevős nap végén grilleztünk pácolt tarját. Azoknak mondom, akik hozzánk hasonlóan eddig nem mertek ilyet venni, hogy bátran próbáljátok ki, nagyon finom volt. Igaz, ehhez kellett Balázs hozzáértése, mert ha nekem kellett volna sütni, biztos kiszárad, vagy rágós lesz. De a grillezésből nekem csak a mosogatós részt kell bevállalni szerencsére.
Ennyi volt a vasárnap. Micsoda szerencse, hogy még nem olyan nap volt ez, amikor másnap dolgozni kell.

2019. júl. 20.

Szombat

A tegnapi jól sikerült este után ma igen nehezen tértünk csak magunkhoz. Volt, akinek a feje fàjt, volt, akinek a gyomra rendetlenkedett.
De azért a délelőtt elég volt a pihegésre, kora délután átvonatoztunk Fonyódra, majd onnan a Badacsony katamaránnal átmentünk Badacsonyba. Tulajdonképpen ebédelni mentünk, ami minden más időszakban felesleges, túlzó luxus lenne, de a nyaralás az más. Ilyenkor ez is belefér.
A visszaútra is megvolt a jegyünk, de végül még inkább ráfizettünk egy kicsit, de azzal a hajóval jöttünk, ami közvetlenül Boglárra jött.
Este még megnéztük közelről a kivilágított. Gömblilátót, de nem tudtunk sokáig maradni, mert a szúnyogok komoly támadást indítottak ellenünk, így jobb volt menekülőre fogni.


2019. júl. 19.

Csak képek

Mert kéz aperol spritz és egy fél üveg bor után másra már nem vagyok ma alkalmas.











2019. júl. 18.

Csütörtök

Ma reggel arra ébredtünk, hogy be van borulva, és már megint hűvös is van. Éjszaka esett is,
de ez még nem volt elég úgy látszik. Na de sebaj, velünk nehéz kibabrálni, mert már jó régen kinéztük magunknak, hogy itt a Balaton mellett van egy Madárkert, gondoltuk akkor itt az ideje meglátogatni.
Nagyon szép helyen van, már az is nagy élmény volt, hogy az odavezető úton átmentünk  völgyhíd alatt. Hatalmas az a híd, innen lentről kis játékautóknak látszottak a kamionok. A madárkert nem túl nagy, de nagyon sok különleges jószágot láttunk. A kis cuki rózsaszín-dzürke madarakba egészen beleszerettem. Láttuk a mi papagájaink klónjait is, még egészen különleges fekete tyúk féléket is, aminek még a húsa is fekete.




Egy jó órás program volt, utána Földváron ebédeltünk a Csigaházban. Végre megtapasztaltam, hogy tényleg igaz, hogy ha szépen megeszi mindenki az ebédet, akkor jó lesz az idő, mert pontosan így is lett.Mire az ebéd elfogyott, kisütött a nap, úgyhogy még volt idő egy sétára a kikötőben. Láttuk a Kékszalag versenyzőket is.







Délután még vásároltunk az esti grillezéshez, saslikot ettünk. Vacsora után még sétáltunk egy nagyot, ma is megnéztük/hallgattuk a Bábel Sound fellépőit, ettünk fagyit, és ma este a Dac meccset követtük nyomom, nekik szurkolunk, hogy sikerüljön továbbjutniuk. (Sikerült)
Ez is tartalmas nap volt. És még mindig van egy csomó, amit megtölthetünk élményekkel.