2019. máj. 23.

Más már úgysem hiányzott

Csak az, hogy ma estére csúcsosodjon nálam valami nátha féleség. Nem az a klasszikus fajta, de olyan, ami azért erősen befolyásolja negatív irányba az amúgy sem pozitív hangulatomat. Érzék ízeket, és nincs is teljesen eldugulva az orrom, de amúgy minden más olyan, hogy most legszívesebben öt percen belül befészkelném magam a takaró alá, és legalább egy napig fel sem kelnék onnan.
Ilyen nem lesz, az egész biztos, mert holnap még munkanap van. Nem is láblógatós nap, mert van tennivaló bőven. Mondjuk legalább telik az idő, és nem kell folyton az órát nézni, várva, hogy teljen már az idő.
Aztán, ha szerencsém van, hétvégén ki is gyógyulok ebből a valamiből.

1 megjegyzés: