2019. máj. 7.

Kedd esti szösszenet

Máskor is reklamálok az időjárás miatt, ha ez ilyen hatással van rá. Ma már egy fokkal jobb volt (illetve hát igazából több fokkal). A nap is előbukkant, olyankor meg azért minden sokkal jobb. Nekem legalábbis sokkal jobb hely a világ napsütésben.
Nem volt könnyű napom, de mostanában egyik sem az. Nem panaszkodom, mert erre vártam évekig, ezt akartam. Azért nehéz kicsit, hogy ilyen hirtelen zúdult rám az egész, mint valami lavina. De minden erőmmel azon vagyok, hogy átlássak mindent, hogy jól csináljam, hogy értsem is, hogy mit miért csinálok. Vannak, akik keresik rajtam a fogást, és ott szólnak be, ahol tudnak, vannak, akik hatalmas csalódást okoztak a viselkedésükkel, de szerencsére sokkal többen vannak, akik segítenek, akiktől lehet kérdezni.
A papagájok szépen belesimultak az életünkbe. Az biztos, hogy unatkozni nem lehet mellettük, és nem csak szeretik, ha foglalkoznak velük, de ki is követelik a figyelmet. Egyre többet repkednek, és egyre ügyesebbek. Az igaz, hogy a legkedvesebb játékuk az, hogy felrepülnek a konyhaszekrény tetejére, és onnan rikoltoznak, ez pedig annyira nem a szívem csücske, de igazából nem csinálnak semmi rosszat. Rengeteget tudnak enni....a diót meg valami elképesztő módon tudjàk fogni a lábukkal.


Na és megint a végére hagytam a nap nekem legjobb hírét. ...mire hazajöttem ma, Balázs megújította a fradi bérleteinket. 💚 A következő évben is szinte minden szombaton meccsnap lesz. Nagyon boldoggá tett vele.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése