2019. jan. 6.

Vasárnap

Gondolom ma szinte mindenki ugyanazt csinálta otthon, amit mi is. Igen, karácsonytalanítottuk a lakást, ami aztán egy jó kis családi összefogással elkövetett takarításon is átesett. Így most szép rend és tisztaság van, de hiányoznak a fények. (És csak most vettem észre, hogy a fradis hógömbömet is elrakták, pedig azt nem kellett volna...)
Ebéd után Balázs és Erik még nagyobb munkába fogott. Van ugyanis egy garázs az udvaron, ami hivatalosan nem a miénk (bár minden sz@rt mi fizettünk ki az építkezés elején rá, hogy ne kelljen elbontani), és eddig a nagybátyám autója állt benne. Most azonban afféle évindító ajàndékként közölte, hogy ki kell dobálni onnan mindent, és használjuk mi, neki nem kell. Az ilyen felajánlásokat meg ki kell használni, és élni kell vele. Két óra munkával sikerült annyi helyet nyerni, hogy befért az autónk. És végre ma éjszaka (először, mióta nálunk van) garázsban alszik. Az még majd egy költséges és érdekes feladat lesz, amikor odáig jutunk, hogy valóban "kidobálunk mindent". Nem túlzok akkor, ha azt feltételezem, hogy szovjet katona maradványai is lehetnek valamelyik sarokban.
Arthur mára határozottan jobban van, mozgott, evett, majdnem, mintha tegnap csak beképzeltük volna az egészet. Ma is kapott fájdalom csillapítót is este a porcerősítő mellé. Azért persze nem vagyunk nyugodtak, kedden megyünk az állatorvoshoz. (Holnap délután nincs rendelés)

3 megjegyzés:

  1. Drukkolok Artúrnak nagyon! +++

    Nálunk mindig tovább marad a fa, január végéig nagyjából, de az egyéb karácsonyi fényeket már nem használjuk, el is pakolom a héten.

    VálaszTörlés
  2. Szorítok Artúrnak! Remélem egy két szurival megússza, nekem a dobimnak voltak anno ilyan gondjai ahogy beállt a hideg, fájni kezdett "dereka", azaz az izület a keresztcsontja tájékán, aztán egy novemberben magától elaludt 9 évesen.

    VálaszTörlés
  3. Köszi a szorítást. :) Holnap okosabbak leszünk.

    VálaszTörlés