2018. okt. 8.

Hétfő

Hú, de nagyon nehezemre esett ma délután dolgozni menni. Nagyon rövid volt a hétvége, főleg mert ugye a szombat el is veszett belőle. De még ennél is jobban zavart, hogy olyan szépen sütött a nap, olyan jó érzés volt, ahogy melegít, és nekem meg ebből semmi nem jut. Na és akkor még azt nem is említettem, hogy Balázs szabadságon van ma és holnap.
De ez van, ezzel jár a felnőtt-lét, hogy minden nap menni kell, és sokkal több a kötelességtudatból megtett dolog, mint az, amit azért csinálhatunk, mert jólesik. Az egy nagyon ideális állapot, amikor a munka azt is jelenti, hogy közben azt csinálhatjuk, ami jólesik. Ehhez nagyon bátornak, és nagyon szerencsésnek kell lenni szerintem, hogy ez sikerüljön. Nyilván kitartás is kell hozzá bőven..
Mondjuk ha most jönne a jótündér, hogy mondjam meg, mi az, ami ezt jelentené nekem, mert akkor holnaptól így lesz.. nem tudnám neki megmondani. Pedig elég sokszor gondolkodom ezen.

2 megjegyzés:

  1. Párom mindig azt mondja, ha megnyerném a lottó ötöst, már másnap sem menne be dolgozni. Én meg ilyenkor mindig visszakérdezek, hogy OK, OK, de mit csinálnánk? Mert persze lehet élvezni egy ideig a semmittevést, meg nem is semmit tennénk, annyi mindent lehetne csinálni, de valahogy nem tudom elképzelni, hogy megszűnik az életünkből a mindennapos kötelességek sora. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekeknek továbbra is kellene járni suliba, oviba, így hát még világ körüli útra sem tudnánk elmenni...
    Persze ha a tündér megkérdezne, azért a lottó ötösre nem mondanék nemet. :D

    VálaszTörlés
  2. A lottó ötös azért nagyban megkönnyítene sok mindent. Munkahelyen, másoknak én sem szeretnêk egy többmilliárdos nyeremény után dolgozni. Valamit biztosan csinálnék, miután mindent bejártam a világban, amire kíváncsi vagyok, de csak olyat, ami jó nekem.
    A gyerekeimet is azonnal kimenekíteném a közoktatás romboló hatásai alól.

    VálaszTörlés