Nem vagyok még mindig valami hurráoptimista hangulatban. Leginkább olyan a hangulatom, amikor mindenkinek jobb, ha magamban vagyok. Nem tudok ilyenkor jól kommunikálni, még azt sem tudom jól kifejezni, amit akarok. Valahogy mindennek van egy negatív felhangja, ami nem (volt eddig) jellemző rám.
Az a nagy szerencse, hogy most akkor ennek a hétnek vége van, kezdődik egy következő, amiről már most lehet tudni, hogy könnyű egyáltalán nem lesz, de ha minden akadályt jól veszünk, akkor lesz jutalom is szombaton, mert van jegyünk a Honvéd-Fradi meccsre. Majd ott meg minden frusztráltságomat, dühömet és egyéb negatív érzelmet ki fogok tombolni. Addig meg van mit várni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése