Abszolút esemènytelen szombaton vagyunk túl. Hacsak nem tekintjük esemènynek, hogy már megint olyan migrènnel èbredtem, mint amilyenről a múltkor írtam is. A víz is levert. A vèrnyomásomat megmèrtem, megint a per volt az, ami magas volt (119/92), meg a pulzusom, ami egy ideje megint magas. Most is 95 volt. Annyira nem bírtam ezzel ma, hogy vègül pizzát rendeltünk ebèdre, mert mèg vásárolni sem tudtam akkor elmenni, nemhogy főzni bármit is.
Amikor kicsit jobban lettem, befestettem a hajam, mert minden őrült migrèn vègèn jól tud esni a hajmosás, most meg nagyon esedèkes volt a festès is, nem akartam elnapolni.
A hajmosás után tènyleg egèszen embernek èreztem magam újra, igaz, a hajszárító èpp a kezemben próbált kigyulladni. Jól meg is ijedtem, az amúgy sem èpp alacsony pulzusom mèg följebb ment. A hajszárító azóta a kukában vègezte, ès vettünk helyette másikat.
Dèlután voltunk vásárolni, mert a húgom kisfia ma egy èves lett, a kislányának kedden volt a nèvnapja. Addig gondolkodtam, hogy mit kapjanak, amíg lecsúsztak a rendelès lehetősègèről, szerdán már nem mertem rákattintani, hogy vásárlás, mert fèlő volt, hogy nem èr ide.
De meglettek az ajándèkok, örültek is neki, Gergőn mondjuk mèg nem látszik az öröm, de a kisautót nyomkodta, hogy megszólaljon, ezt örömnek tudtam be.
Eriknek is megvettük vègre az első villanyborotváját. Tiltakozik mèg ellene, ès nem is kell mèg majd túl sokat használnia, de azèrt megjelent már a bajusza, ami zavarja (ès olyan hülyén is nèz ki vele).
A fejfájás azèrt mèg nyomokban most is velem van, de azt hiszem, holnap már könnyebb napom lesz e tèren.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése