2018. jan. 27.

Szombat

Még múlt hét végén vette meg Balázs abból a "hetvenezres" webáruházból, és a hét elején meg is érkezett, de csak ma került rá sor, hogy üzembe helyezzük az új fritunkat. :) Végre igazi családi méret, hihetetlen, hogy képes egyszerre annyi krumplit megsütni, amennyi elég mindannyiunknak. Végre nem kell több adagban sütni, és a sütőben melegen tartani, amíg az összes készen lesz.


A "régi" sem olyan régi még, mert azelőtt nem sokkal vettük, mielőtt beköltöztünk, de az nem volt szerencsés választás, pedig én választottam. Az egy forgókosaras DeLonghi, ami nem került most sem nyugdíjazásra, fogom még használni szerintem bőven, mert a rántott húst pl. jobban szeretem frituban sütni, mint a tűzhelyen serpenyőben.

Ma moziban is voltunk. Megnéztük a Legsötétebb órát, családilag. Nem gondoltuk tegnap, amikor megkérdeztük a két kisebbet, hogy ők is kíváncsiak rá, de mindketten azt mondták, hogy persze, jönnek, úgyhogy Balázs lefoglalta a jegyeket.
A film mindenkinek nagyon tetszett. Amin jól meg is lepődtünk, mert azt hittük, hogy Roland biztos halálra unja majd, de még Eriknél is ezt tippeltük. Patrikról tudtuk, hogy neki tetszeni fog, mert egyrészt egy kétlábon járó történelemkönyv, másrészt Churchill az egyik kedvence. Így aztán amikor a film végén Erik azt mondta, hogy "hát ez hatalmas volt", akkor néztünk egy nagyot, de örültünk neki, hogy nem csak szeretnek velünk lenni, és szívesen jönnek velünk, de még élmény is volt. :) Én magam nem vagyok egy történelem guru, sőt.. lehet rám mondani, hogy szinte teljesen hidegen hagy mindenféle történelmi téma, de nekem is nagyon bejött. Hatalmas alakítás volt Gary Oldmantól Winston Churchill. Az a rész pedig, amikor a földalattin utazik, és beszélget a néppel, annyira mélyen belém vésődött, hogy egyhamar nem fogom elfelejteni.
Jó kis szombat volt ez. :)

1 megjegyzés: