2017. dec. 10.

Ez már valami

Az egészen rendkívüli és nagyszerű érzés tud lenni, amikor képes vagyok felülemelkedni a saját nyűgömön, és bajomon, félretenni, nem figyelni rá, hanem arra koncentrálni, amit szeretnék elérni. Valami ilyesmi volt az időgazdálkodás tréningen, amikor arról volt szó, hogy fogalmazd meg, hogy mi a célod. És aztán rögtön azt is, hogy mi a célod célja. :) Nos, az én célom ma semmi több nem volt, mint tenni egy lépést előre karácsony-ügyben. Mindegy volt, hogy miben, csak egy lépést akartam, amitől végre majd nem érzem már magam olyan tehetetlen bénának, mint a napokban. :)
Miután mára Balázs is úgy jött haza a munkából, hogy már kapart a torka, és kezdődtek nála is a megfázós tünetek, jobbnak láttam, ha nem erőltetem a vásárlás-dolgot. Főleg, hogy nagy kedvem nekem sem volt, leginkább a jysk-es hétvégi akció vonzott, merthogy ott vannak az én manóim még mindig. De csaknem szaladnak el.. :)
Így aztán végre sorra kerültek a függönyök, meg az ablakok. Na nem annyira csak a karácsony miatt, mert egyébként is bőven mosás-és pucolás érett állapotban voltak, de ugye a karácsony mindig ad egy plusz apropót is a függönymosásnak. :) Kimostam, kivasaltam az összeset, megpucoltam az ablakokat, és végre ott vannak az ablakban a piramis-égők is.
Minden más továbbra is a padláson, nem is tudom, hogy lekerül e még onnan az idén, de ettől, hogy ezek megtörténtek (meg közben a többi szokásos dolog.. öt adagot mostam-szárítottam ma), már sokkal jobb a lelkemnek. :)
A pinteresten meg csak mentegetem szorgosan a mindenféle ötleteket, gondolom, majd egyszer, nyugdíjas koromban lesz időm mindent megvalósítani, ami megtetszik ott. Akkor majd megállás nélkül sütök-főzök-alkotok. :D Majd csak figyeljétek. :)
Amúgy fejben nagyjából megvan, mit szeretnék főzni, sütni, fejben azzal is egészen jól állok, hogy ki mit fog kapni. :) Még a végén kiderül, hogy nem is vagyok annyira reménytelen eset.

1 megjegyzés:

  1. Egyáltalán nem állsz rosszabbul, mint mi, nálunk még a menü sem állt össze fejben sem. Na, de még nem aggódom annyira...

    VálaszTörlés