Lassan, de biztosan azért nálam is közeledik a karácsony-várós hangulat. Egyre többször kapom azon magam, hogy gondolkodom, miket szeretnék majd sütni, meg hogy ki mit fog kapni. Még akkor is, ha egyébként az a felállás, hogy az idén annyi kütyü beszerzésen vagyunk túl, hogy bőven le van tudva vele a karácsony is. De azért majd még pár dolog biztos, hogy beszerzésre kerül, mert az ugye mégsem lehet, hogy itt lesz a karácsonyfa, és nem lesz alatta ajándék. :) Nyilván nekünk, felnőtteknek az lesz a legnagyobb ajándék, hogy itt vagyunk, hogy elfér a nagy fa, és hogy ezt a sok mindent, amiben az idén részünk volt, meg tudtuk teremteni.
De azért, legyenek akármilyen felnőttesek és felnőttek is a gyerekeink, nyilván vágynak arra, hogy kapjanak meglepetést, hogy esetleg egy-két véletlenül elejtett megjegyzést meghalljunk, és teljesítsük. (nagyon figyelek, és jegyzetelni fogom ezeket a véletlenül elejtett megjegyzéseket)
Szeretnék az idén úgy készülni rá, hogy nem érezzem nyűgnek. Tavaly kicsit az volt, és nagyon bántott is utólag, pedig csak rajtam múlt. Nem morogtam egyszer sem akkor sem, azt még gyerekkoromban megfogadtam, hogy ilyet tőlem soha, senki nem fog hallani, de a tavalyi karácsonyban nem volt benne annyira a lelkem, mint ahogy szerettem volna. Az idén épp ezért tudatosabban próbálom majd csinálni, még akkor is, ha nem kell majd kevesebbet dolgoznom sem, és már szabim sincs. Ha szerencsém van, még egy nap csúszót beszerzek addig, ha nincs, akkor meg nem. :)
Szerintem még pont időben kapott el a hangulat, aztán majd meglátjuk, hogy mi sikeredik belőle. Nem fogok túlzó elvárásokat nyújtani magam felé, de azért jó lenne, ha elégedett lehetnék én is, és mindenki más is. :)
Kívánom hogy így legyen Dius! 😍
VálaszTörlés