Ez egy igazán jól sikerült vasárnap volt.
Igaz, reggel nyolckor még vissza kellett feküdnöm, mert olyan szédüléssel ébredtem, hogy jobbnak láttam, ha inkább az ágyamba megyek vissza, minthogy bármi mást is csináljak. Fél órát még aludtam, és utána nyoma sem volt az egésznek, úgyhogy jó döntés volt. :)
A délelőtt a szokásos dolgokkal telt, mostam, főztem, közben beszélgettünk, ment a tévé.
Aztán ebéd után összepakoltunk, bepakoltam a mosogatógépet, a fiúk megnézték a forma 1 rajtját, és indultunk moziba. Balázs tegnap este találta ki, hogy elmehetnénk megnézni a viszkist, mindannyian benne is voltunk, így aztán le is foglalta a jegyeket.
A film nagyon jól sikerült, le a kalappal az alkotók előtt. Nem akarok spoilerezni, hátha valaki meg akarja nézni, annyit azért elárulok, hogy érdemes. :) Voltak ugyan benne nekem megrázó részek, de ettől még ma is pont ugyanúgy inkább szimpatizálok vele, mint elítélem őt. :) Abszolút tökéletes kikapcsolódás volt délutánra. :) Még jó, hogy Balázsnak eszébe jutott, mert én bizony semmi másban nem gondolkodtam mára (sem), mint hogy mennyi tennivaló lenne.. :)
Egyébként meg tökéletes is volt abból a szempontból is, hogy ma volt mit ünnepelnünk. Éppen egy évvel ezelőtt költöztünk be. :) Ugye milyen gyorsan telik az idő? De azért elárulom, időnként még mindig rácsodálkozom arra, hogy ez az egész mind a mienk... hogy ekkora terek vannak itt, és hogy elférünk, és nem kell kijönnöm a fürdőből azért, mert valaki bejön. :) Millió apró csoda ez minden nap, és szerintem ez így is fog maradni már bennem mindig. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése