Gondoltam ma egy merészet, hogy így csütörtökön, egy igazán fárasztó hét vége felé ma délután nem adom meg magam a fáradtságnak. Szoktam ilyen merészeket gondolni, aztán szépen adom is lejjebb, meg még lejjebb, amikor már ott tartok, hogy nem bírok magammal, és fáj minden tagom a fáradtságtól. Aztán ezt persze mindig megbánom, még akkor is, ha amúgy tök jót tettem magammal akkor, amikor pihentem.
Ma sikerült nem megadni magam, és sikerült egy kicsit aktívabbnak is lenni. Jól is esett, vállon is veregettem magam gondolatban, hogy na, megy ez mégis azért. Mondjuk felmosás közben azért eszembe jutott, hogy de jó lenne inkább az ágyban feküdni egy kicsit.
A nagyapámat holnap hazaadják a kórházból. Vár még rá egy műtét, a nyaki eret kell műteni, ilyen hálós akármit tesznek be, hogy a szűkületet megszüntessék. De a ct-n még nagyon nagy terjedelemben látszik a bevérzés, így az érsebész nem vállalta a műtétet, várni kell még. Remélem, hogy addig, amíg erre sor kerülhet, nem történik semmi baj.
Holnap péntek, kezdődik a hosszú hétvége. (és egy egész órát lecsípek a munkaidőm végéből, és jól ellógom majd :P)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése