Az idèn egy kicsit szűkszavúan nyilatkozom minden nap a nyaralás alatt. Ez nem azèrt van, mert sajnálom az időt a blogírásra, hanem mert minden este a telefonomról írok. Ez a forma meg egy kicsit más, mint amikor a monitoron látom magam előtt, amit leírtam, ès egy kicsit zavaró is. Főleg, hogy nagyon oda kell figyelnem arra is, mikor mit fog kijavítani a telefon, mert ha nem veszem èszre, mèg a vègèn valami orbitális baromságot írok. Azèrt a minden napos blogolást semmi szín alatt nem hagynám ki.
Ma visszatèrt a nyár, úgyhogy ma megint strandoltunk is. Első lábujjèrintèsre nagyon hidegnek tűnt a víz, de aztán mègis belemerèszkedtem, ès egèsz jónak bizonyult. Büszke is voltam magamra, hogy hamarabb belementem, mint Balázs.
Este a borudvarban vacsoráztunk, volt, aki palacsintát, volt aki hot dolgot, volt, aki hamburgert, volt aki kenyèrlángost. Ittunk mellè egy üveg bort, volt, aki tisztán, volt, aki szódával. Közben hallgattuk a Babel Sound-ról a zenèt, nèztük a naplementét. Ha húsz èvvel fiatalabb lennèk, akkor most lehet, hogy azt írnám, nagyon romi volt, de ilyen szavakat nem nagyon használok.
A gyerekek egyèbkènt tök jó fejek, nem győzök hálás lenni minden pillanatèrt, mert mèg mindannyian velünk vannak, nem tűnik úgy (csak nagyon elvètve), hogy nem szívesen vannak velünk. Azt nem tudhatom, hogy ez így lesz e majd jövőre is, csak remèlni merem, úgyhogy igyekszem minden pillanatot jól bevèsni, megőrizni.
Kicsit keveslem magamtól a fotókat, mert amúgy meg imádom visszanèzni őket, de a strandon pl sosincs velünk telefon. Na de mèg van idő ezekre is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése