2017. márc. 23.

Napijók

Merthogy ma több is volt. Azon túl, hogy micsoda meleget tudott csinálni a napsütés.. mert az már önmagában felért minden földi jóval. :)
Na de ezen túl is volt ma büszkeség több fronton, és öröm, mert megérkezett a meskáról vásárolt falikép is, amit a hálószobánkba vettem. Annyira tetszik, hogy az a helyzet, hogy vagy megtanulok nagyon gyorsan transzferálni, vagy őrült sok pénzt fogok költeni ilyenekre.


Kaptam ma egy óra körül Patriktól egy emailt, benne a kérdéssel, hogy hol találja a kompetencia mérés azonosítóját. Felvontam a szemöldököm, és szinte gondolkodás nélkül válaszoltam, hogy na, arról aztán éppen most (a munkahelyi őrület kellős közepén) halványlila segédfogalmam sincsen. Még leírta, hogy azért akarja megnézni, mert ma mondták nekik a suliban, hogy az országos átlagnál kétszer olyan jót írtak iskolaszinten, de még ezen belül is van két olyan gyerek, aki 98, illetve 99 százalékkal jobb a saját korosztályánál. Kb. tíz perc múlva újra írt, hogy megtalálta. Aztán ebben maradtunk, nyugtáztam, hogy tényleg fontos lehetett neki, ha megkereste. :) Már itthon mondta el, hogy megnézte, és megkérdezte, hogy mit szólunk hozzá, hogy olyan gyerekünk van,aki 98 százalékkal jobb a saját korosztályának az átlagánál? Hát mit szólnánk? Irtó büszkék vagyunk rá,  és kívánjuk, hogy sokat profitáljon ebből. :) Meglepő (legalábbis számomra meglepő) módon matekból jobb, mint magyarból.
Mindeközben Erik elment sportorvoshoz. Igazából már ez a tény is egyfajta büszkeségre ad okot, hogy ezt így, egyszál maga abszolválta, nem igényelt hozzá semmiféle szülői jelenlétet, még csak elvinni sem kellett. Aztán egyszer csak kaptam tőle egy messenger üzenetet. Benne ezzel a képpel:


Őszintén mondom, sok mindenre gondoltam vele kapcsolatban, hogy majd milyen lesz ilyen korában, de ez soha meg sem fordult a fejemben. :)

6 megjegyzés: