Nem nagyon van időm semmire. Ilyenkor, mikor délutános vagyok, a délelőtt egy szempillantás alatt elszalad, aztán már mehetek is dolgozni. Ott aztán mostanság annyi idő is alig van, hogy öt percig nyugton lehessen lenni. Aztán hazajövök, és mire kettőt pislogok, már éjfél van. Menni kell aludni, mert alighogy leteszem a fejem, már reggel is lesz, és alig bírok kikecmeregni az ágyból.
Amikor délelőttös vagyok, akkor ugyanez pepitában.
Pedig szeretnék időt egy csomó mindenre. Most leginkább szeretnék hangolódni a karácsonyra, akarom várni nyugodtan, mindenfélével készülve. Utálom, hogy nem lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése