2016. dec. 23.

Meg vagyok elégedve

Mindent megvalósítottam, amit akartam ma. És ez a fájós hátam ellenére is tök jó érzés.
Kezdjük ott, hogy reggelre időpontunk volt keresztapánkhoz (aki nem tudná, ő a bőrgyógyászunk.. és amúgy semmi "közünk" egymáshoz igazából, de olyan régóta része az életünknek, mintha csak a családunk egy tagja lenne). Mindenki megkapta a maga receptjét, ezúttal Eriken van a sor, akit súlyos akné miatt kell gyógyszeres kezelésre (is) fogni, a többiek "csak" szokások receptekkel lettek gazdagabbak, illetve nem, mert Patrik kapott egy borotválkozás utáni krémet is az arcára (az arcszesz, arcbalzsam szóba sem jöhet nála), mert hiába a villanyborotva, azért még az is rendesen kiszárítja a bőrét (pedig nem viszi túlzásba a borotválkozást, és krémezős is a borotvája). Hiába, na, telik az idő.. régen külön popsikrém kellett nekik,most meg borotválkozás utáni krém. Átadtuk a karácsonyi ajándékát is (mondom, hogy családtagnak számít).
Épphogy hazaugrottunk egy kávéra, meg lepakolni a papírokat, és már indultunk is Budaörsre a hiányzó ajándékok beszerzésére. Kicsit aggódtam a forgalmat látva, hogy nem sikerül majd tartani a magamban kreált "ütemtervet", de végül még az élelmiszerbevásárlást is abszolválva hazaértünk kettőre, amit én "belőttem" magunknak még tegnap. Itt akadt egy kisebb csúszás, mert én balga, azzal nem számoltam magamban tegnap, hogy nem vagyunk fényevők, így hazaérkezés után nem az lesz az első dolgom, hogy begyúrom a zserbó tésztáját, hanem előbb ennünk kell. Így aztán ettünk, elpakoltam, elindítottam a mosógépet is. Kicsit aggódva néztem az órát, hogy hopp, már négy óra is elmúlt, és még egy deka liszt sem volt a kezeim között, de gondoltam, sebaj, innen szép nyerni.. A zserbó összeállt, akkor újabb szünetet kellett tartani, mert vissza kellett menni a gyógyszertárba a délelőtt beadott krémekért, meg Erik gyógyszeréért.
Hazajöttünk, és kb. hatkor beindult a sütigyár. Tizenegyre kész lett a zserbó, a narancsos püspökkenyér, a kapucíner szelet (ezt még sosem csináltam, csak megtetszett), és a hat rúd bejgli is. Minden le van öntve csokimázzal, a múlt hét végén készült islerek is még csak most kaptak csokit. Nagyjából el is van mosogatva, már csak az utolsó pár edényt fogom betenni a mosogatógépbe, ha megfürödtem. Meg ahogy a konyha padlója kinéz, még lehet, hogy fel is mosok. De ezt még meglátom.
Szóval lesz süti, be van vásárolva (egy-két apróságért azért persze, hogy el kell még menni holnap délelőtt is), és ketten is vannak a gyerekeim közül, akiket holnap hatalmas meglepetés fog érni. (a harmadiké kisebb meglepetés lesz ) Olyan, amire biztosan nem számítanak, és én emiatt már most nagyon-nagyon boldog vagyok.

Mindenkinek kívánom, hogy a Szenteste szóljon a csodálatos meglepetésekről, boldogan csillogó szemekről, cinkos összekacsintásokról, finom vacsoráról. Legyünk hálásak, amiért így ünnepelhetünk.



2 megjegyzés:

  1. Nektek is nagyon boldog Karácsonyt, Dius!

    VálaszTörlés
  2. Szia boldog karacsonyt kivanok a csodaszep otthonotokban!!

    VálaszTörlés