Egy csomó mindent nem mesélek el mostanában. Nem olyanokra kell gondolni, hogy azért, mert nem akarom magam rossz fényben feltüntetni, amikor mondjuk kiakadok, vagy ilyesmi, ezeken már rég túl vagyok. Nem azt mondom, hogy nem számít, mit gondolnak rólam, de már nem nyom akkorát a latban, mint régen.
Sokkal inkább azért nem mesélem el, mert nincs elég türelmem kifejteni a gondolataimat, vagy épp szavakba önteni azokat az érzéseket, amik munkálkodnak bennem.
Remélem, hogy ezen még majd tudok változtatni, mert igazából sokkal jobb volt nekem is, amikor még ez így ment. :) Igaz, azóta sok minden változott, de azért van, ami ugyanolyan maradt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése