Napról napra

Nem számolok vissza, nincs kitűzött időpont, mert azt hiszem majd úgy lesz a költözés is, hogy egyszer csak egy este ott alszunk már. Nem biztos, hogy ezt előre el fogjuk tervezni, simán lehet, hogy majd csak úgy adódik, például az őszi szünet valamelyik napján, mert akkor tök egyszerű lesz, a fiúknak nem kell különösebben készülni semmire, csak úgy fogják magukat, és lefekszenek az új szobájukban. :) Mi felnőttek meg úgyis rugalmasak vagyunk már, bármilyen helyzetből képesek vagyunk dolgozni indulni, és bármilyen helyzetbe képesek vagyunk megérkezni is a munkából.
De.. ma végeztek a festők. Én még nem láttam a legvégső verziót, mert este fél tízig dolgoztam, de amit délben láttam, már az is gyönyörűséges volt. Pedig arra ők azt mondták, hogy még látnak benne itt-ott hibát. Én nem láttam semmit, csak azt, hogy nagyon szép. :)
Elköszöntem tőlük, bár.. szívesen nézném még, ahogy dolgoznak, és kár, hogy nem vettem videóra, ahogy festik a falakat, mert egy élmény volt látni is. :) Megbeszéltük, hogy most egy pár évig így, ebben a formában nem szeretném őket látni a lakásban, de persze bármikor szívesen látom őket egy kávéra (kár, hogy nem kávéznak). A következő festésnél meg találkozunk. Biztos, hogy senki másra nem bíznám ezentúl.
A villanyszerelő jön szombaton, addigra itt lesz az összes lámpa is, minden más megvan már. :)
Legkésőbb jövő hét elején jönnek a fűtést befejezni, és minden vizes szerelvényt, egyebet felrakni. :) Már csak a laminált padló és a szőnyeg hiányzik. Meg a bútorok. :)
Izgalmas.. és kicsit félelmetes is. :)Végre...